Ilyen arcátlanságra, mint amit ma a Népszava csinált, tényleg csak az igazi kommunisták képesek

A papír alapú lap címoldalán megjelent egy Üzenet című írás. Ebben Németh Péter főszerkesztő azon sopánkodik, hogy lehoztak egy egész oldalas politikai hirdetést, amelynek listaára 2024-ben több mint ötmillió forint volt. A politikai hirdetés arról szólt, hogy a kormány üzeni Brüsszelnek, hogy a magyarok a nemzeti petíció alapján nemet mondhatnak a háború további támogatására, az ukrán állam működésének finanszírozására és a rezsiárak emelésére. A fényképen Ursula es Manfred mutat a köztük álló Zelenszkij üres markába, utalva arra, hogy rakjuk tele. Üzenjük Brüsszelnek: Nem fizetünk! – mondja a hirdetés. Nem árt, ha tudjuk, hogy a Zelenszkij által kért 800 milliárd dollár igénye Orbán Viktor szerint megfelel mintegy 40 évnyi magyar nyugdíjnak.

Ez nyilvánvalóan békepárti üzenet, amellyel a Századvég Alapítvány mérése szerint a magyarok 92 százaléka egyetért, azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat sürget. 

Németh Péter főszerkesztő ezek után nyilván ahhoz a 8 százalékhoz tartozhat, aki igent mond a háború további támogatására, az ukrán állam működtetésének finanszírozására, a rezsiárak emelésére. 

Csak 2019 óta van Leisztinger Tamás tulajdonában. A fejlécén ma ott díszeleg a Szociáldemokrata napilap felirat. Ez azért is érdekes, mert Magyarországon létezik ugyan papíron az 1890-ben alapított történelmi párt jogutódja, amely parlamenten kívüli erő, elvben továbbra is aktív és a klasszikus munkásosztálybeli és dolgozói értékekre fókuszál. Lényegében mégis olyan, mintha nem lenne. A napi közéleti csatározásokban nem vesz részt. A rendszerváltozás után Petrasovits Anna elnökölte, aztán sokáig Kapolyi László kommunista nagytőkés feladata volt, hogy a pártot takarékon tartsa, nehogy konkurense legyen az MSZP-nek. Ma sincs belőle semmi, legfeljebb a Népszava fejlécén olvashatunk róla. Nincs olyan társadalmi csoport, amely nevesítve a lap mögött állna. Így aztán 

Szóval Németh sopánkodik, mert lehozták a kormány politikai hirdetését. Sopánkodik, mert – mint mondja – 

Ma, a piacgazdaság világában olyan nagy áldozat lenne két egészoldalas kormányhirdetést is megjelentetni? Ilyen gonosz a kormány, hogy képes egy kazal pénzt áldozni arra, hogy a nemzeti ügyet szolgálja még akkor is, ha a vele nyíltan ellenséges napilap ettől stabilabb lábakon áll majd? 

Németh bevallja, hogy 

az a tét, „Hogy elmondhassuk, Ukrajna és Zelenszkij, egy Oroszország által lerohant ország és annak vezetője nem ilyen üzenetet érdemel, hanem azt, hogy kiállunk mellette. Hogy elmondhassuk: kitartunk Ukrajna szabadsága mellett és elítéljük az agresszort. És kiállunk az Európai Unió támogatása mellett. Mert meggyőződésünk, csak ezek a lépések szolgálják a békét.”

Orbán Nyíregyházán, Kecskeméten a háborúellenes gyűléseken kijelentette, „az elmúlt fél órában is meghalt több tucat ember”. Erre mond igent a Népszava főszerkesztője. Erre mondhatja az olvasóinak, szégyen ilyen hirdetést lehozni. Ezek szerint csak azért teszi, hogy elmondhassa, ők a napi tömeges halál, a vérontás mellett állnak. 

Ezek szerint Németh még sajátjai között is kisebbségben szorul, mert a józan észt nem írja fölül a vérontás igenlése. Az csak politikai érdekből megy. Annak a 8 százaléknak a politikai érdekéből.

***

(Kép: Kisbenedek Attila/AFP)

***