a Fidesz-KDNP vezető pozícióját stabilizálta, előnyét pedig a kezdeti 5 százalékpontról – mint a legfrissebb adatok alapján – 7 százalékpontra növelte.
A pártpreferencia-adatok az utóbbi hónapokban hibahatáron belüli mértékben változtak, a kormánypártok előnye 5 és 9 százalékpont között stabilizálódott – ugyanakkor ezen választásra is igaz, hogy „csak a végén van vége”. A jobboldal dinamikája mögött a biztos kormányzati teljesítmény húzódhat meg, valamint a határozott kiállás a háborúval, annak finanszírozásával, valamint az ukrán EU-tagság erőltetésével szemben.
A Tisza Párt hátrányát viszont többek között az okozhatja, hogy a választók többsége számára „veszélyesen ismerős” baloldali mintát követ: külső erőcentrumokkal – Brüsszel és Kijevvel – szövetkezik a multinacionális nagytőke érdekében, politikájában marginalizálva a stratégiai magyar szempontokat.
A kutatók leszögezik, a Fidesz-KDNP áll tehát nyerésre, de a verseny nyitott: nem dőlhetnek hátra a kormánypártok győzelmét váró szimpatizánsok, a mobilizáció ezúttal is kulcsfontosságú feladat lesz.