Valami nagyon nem stimmel a közvélemény-kutatásokkal – de kik ferdítik el a valóságot?

Már csak bő tíz hét van hátra az április 12-ei országgyűlési választásig. Bár a kampány hivatalos rajtjára még várni kell néhány hetet – február 21-én kezdődik az ajánlásgyűjtéssel –, a küzdelem gyakorlatilag jóval korábban megindult a tematizációs versengéssel, az egyéni választókerületi jelöltek megnevezésével. 

Legyen jó az eredmény! 

A tematizációt minden bizonnyal egyes kutatóintézetek is segítik. A korábbi évek hazai és nemzetközi tapasztalatai alapján ugyanis kijelenthető: bizonyos közvélemény-­kutatások a politikai kommunikáció részévé váltak, megjelentetésük és időzítésük tulajdonképpen kampányeszköz. Leírás helyett aktuálpolitikai következtetéseket és igazolást szolgáltatnak azok a felmérések, amelyek idehaza a mindenkori Fidesz-ellenzék, külföldön pedig a balliberális erők fölényét prognosztizálják – mint rendre kiderül: tévesen. 

A közvélemény-kutatás egy diszciplína – többek között a statisztika, a matematika és a politikatudomány metszete –, azonban már az adatsorok publikálása előtt is csorbát szenvedhet a tudomány. Jó példa erre az a minap nagy port kavaró vita, amely az egyik legnagyobb presztízsű magyar közvélemény-kutató cég, a Medián Közvélemény- és Piackutató Szolgáltató Kft. igazgatója és a Demokratikus Koalíció al­elnöke között bontakozott ki. Arra reagálva, hogy a baloldali tömörülést mindössze 1 százalékra mérték, Molnár Csaba meglepő történettel állt elő: állítása szerint Hann Endre már 2025-ben azért kért tőlük találkozót, hogy a párt „sok millió forintért” felméréseket rendeljen a Mediántól. Molnár elmondása alapján erre nem voltak hajlandók, Hann szerint viszont a DK-s politikus minden állítása „képtelen hazugság”.