Ezért óriási kamu a Transparency korrupciós jelentése

Nem igaz a Transparency International Korrupció Érzékelési Indexe által megfogalmazott állítás, miszerint Namíbia, Gána, Szenegál, Románia vagy Moldávia kevésbé korrupt, mint Magyarország. Magyarország korrupciós szintje valójában az európai középmezőnybe tartozik.

Az Európai Bizottság és a Soros-hálózat által is finanszírozott jelentés egy évek óta épített eszköz a brüsszeli vezetés számára, hogy megkerülje Magyarországot a közös döntéshozatalban. A veszélyek és bizonytalanságok korában különösen fontos, hogy a valódi tényeknek, és ne a tényeknek beállított véleményeknek higgyünk, ezért a Nézőpont Intézet öt pontban cáfolja a Transparency állításait és mutatja meg módszertanának és működésének visszásságait:

1. A Korrupció Érzékelési Indexnek semmi köze a korrupció mértékéhez

A sajtóhírek szalagcímeivel ellentétben a Transparency indexe nem a korrupció szintjét méri, saját kutatás helyett tizenhárom olyan másik indexet használ adatdonornak, amelyek a korrupciót csak részlegesen, és azt is eltérő értelmezéssel vizsgálják.

2. Elfogult, baloldali zsűrihálózat értékeli az országokat

A felhasznált indexek országszakértői kérdőíveit ugyanaz a maroknyi személy tölti ki, e zsűri összetétele politikailag egyoldalú, ugyanannak a baloldali nemzetközi hálózatnak a tagjai. Ráadásul egyes országértékelések és a Transparency körkörösen hivatkoznak egymásra.

3. A valóság: Magyarország valójában az európai középmezőnyben van.

A Transparency kormánykritikus narratívája eltér az emberek véleményétől. Az Eurobarometer szerint 2009-ben a Gyurcsány-Bajnai-kormány korrupció elleni tevékenységének megítélése a negyedik legrosszabb volt Európában, ennek ellenére a Transparency az európai középmezőnybe sorolta hazánkat. 2025-ben a kormányzat megítélése azonos volt az európai átlaggal, miközben a Transparency az utolsó helyre sorolta Magyarországot.

4. A Transparency indexe korrupciógyanús

A Transparency International indexének fő anyagi finanszírozói éppen a rangsorán legelőkelőbb helyen álló országok (Dánia, Új-Zéland, Svédország vagy éppen Németország). Ezen kívül a Transparency donorjai között megjelenik még a Soros Györgyhöz köthető Open Society Foundation, valamint az Európai Bizottság is. Mindketten az egyes államokkal szembeni politikai nyomásgyakorlásra használják a rangsort.

5. A Transparency Tisza-közeli szervezet

Szakértői, tisztségviselői és kampányai eddig is a magyar baloldali pártokat támogatták. A Transparency felügyelte például a Lánchíd túlárazott, korrupciógyanús felújítását. A magyar Transparency felügyelőbizottságának elnöke, Bod Péter Ákos maga is részt vett TISZA-rendezvényen és egyeztetett a TISZA szakmai stábjával annak programjáról. A Transparency International magyarországi jogi igazgatója, Ligeti Miklós pedig Magyar Péter vagyonelkobzási kezdeményezésének lelkes népszerűsítője.

A Transparency International 2024-es Korrupció Érzékelési Indexének módszertani kritikája az alábbi linken elérhető.

Fotó: MTI/Földi Imre