Az Európai Unió és a Telex bemutatja: költsünk amerikai videójátékra, ne pedig otthonteremtésre!

Az Európai Unió társfinanszírozásával, „GenEU” címmel új, nemzetközi projektet indított a Telex: fiatalokat kívánnak vele megszólítani, őket érdeklő tartalmakkal.

Már köröztetnek is az interneten egy kis videót: egy 2017-es ausztrál felvetés nyomán, amely szerint „ha nem drága kávéra és avokádós pirítósra költenék a fiatalok a pénzüket, nekik is lehetne saját lakásuk”, úgymond utánajártak, mi történik, ha lemondunk „egy rakás kényelmes dologról”, és ezt a pénzt félretesszük önerőre.

Ahhoz viszont, hogy ebből összejöjjön egy budapesti lakáshoz 12,5 millió forint önerő, számítása szerint „majdnem 35 évig” kellene hanyagolni a vacsora utáni joghurtot és a sorozatnézést, „így pedig máris jobb alternatívának tűnik a wowozás, ott legalább saját házam is lehet” – érkezik a konklúzió.

Azok, akik esetleg hozzám hasonlóan súlyos műveltségi, illetve szókincsbeli hiátusokkal rendelkeznek, ne fáradjanak, helyettük is utánanéztem: a „wowozás” a World of Warcraft nevű havidíjas számítógépes szerepjátékra utal, a világ egyik (rossz értelemben véve is) legaddiktívabb online játékára. A fiatalember szerint tehát jobb alternatíva naponta akár órákat lenyomni a képernyő előtt egy manipulatívan megkomponált, beszippantó fantáziavilágban, virtuális közösségben, kitalált személyiséggel, mint feltűrni a fizikailag létező ingujjat, és felépíteni egy valós egzisztenciát, valós társsal, valós kihívásokkal –

Inkább fizess havonta egy kaliforniai videójáték-fejlesztő cégnek meg az összes streaming-szolgáltatónak, növelve az amerikai GDP-t, és süppedj bele a virtuális valóság kényelmébe, tovább csökkentve az európai termékenységi rátát, az úgy sokkal jobban megéri neked – úgy hiányzott már egy ilyen tartalmakkal nyomuló telexes projekt, mint egy falat kenyér.

De meghökkentő maga a számítás is: az uniós támogatással készült videó szerint kamatos kamat nem létezik. Ha ma félreteszek 30 000 forintot, az harmincöt év múlva is 30 000 forint lesz – ez derül ki a Telex „utánajárásából”. Meglehetősen bizarr, ha olyasvalaki próbál fiatalokat pénzügyileg eligazítani, aki nem jutott el matekból addig, hogy egy könnyedén elérhető 6 százalékos kamattal, például szimpla állampapírba fektetve a 35. év végén már 41-42 millió forintunk lenne,

Jó, de az még mindig beláthatatlanul sok! – mondhatná bárki, csakhogy nézzük tovább. Ha a fiatalember wowozás helyett például randizik és talál magának valakit (akár közösségi netflixezés keretében), akkor a fejenként havi harmincezreket együtt gyűjtögetve 12 év alatt meglenne az önerő. Ami mintha már egész másképp hangzana.

Adófizetőként elvárnám, hogy a pénzemből legalább arról tájékoztassák a fiatalokat, hogy más uniós tagállamokban – jellemzően azokban, ahol a lakástulajdon aránya alacsonyabb, azaz öröklésre sem igen van esély – a még tanuló 15 és 29 év közötti fiatalok akár 40–74 százaléka dolgozik hivatalosan a tanulás mellett, míg Magyarországon ez az arány mindössze 7,8 százalék.

legalább heti néhány órában, adott esetben akár „wowozás” helyett is – erre jön nekünk a Telex videójában a diplomás magyar férfi, és azon kezd merengeni, hogy ha a mostani nulla megtakarítását elkezdené havi harmincezerrel gyarapítani, akkor olyan sokára lenne elegendő pénze, hogy inkább mégis wowozik tovább.

Aki holland vagy dán életszínvonalra vágyik, az először is lesse el, hogyan kezdik arrafelé a vagyonfelhalmozást. Egy 15 éves holland fiatal simán dolgozik a rá vonatkozó 4 euró 41 centes minimum órabérért, ahelyett, hogy azt mondaná, ne vicceljünk, ennyiért nem éri meg, 21 éves koromtól majd már nekem is a normál, jelenleg 14 euró 71 centes órabér fog járni, addig inkább wowozok. Arrafelé egy 13 éves már hivatalosan vállalhat például gyerekekre vigyázást vagy bolti kisegítést, a 16 évesek pedig már szinte bármilyen munkakörben foglalkoztathatók, illetve vállalkozást is alapíthatnak azzal a feltétellel, hogy az nem hat ki az iskolai jelenlétre vagy teljesítményre. „Így a kiskorúak lehetőséget kapnak a tapasztalatszerzésre, és megtanulhatják, hogyan kell felelős módon dolgozni vagy vállalkozni” – mutat rá a holland kormány;

Az Európai Unió viszont ahelyett, hogy a „ha munka van, minden van” tézis e holland verziójával ismertetné meg a magyar fiatalokat, fizet a Telexnek azért, hogy egy egyetemet végzett felnőtt bizonygassa nekünk, mennyivel érdemesebb magányosan netflixezni. Miközben egyébként Hollandiában még így is, hogy tizenéves koruktól dolgoznak és így akár az önerőre is hamarabb gyűjtenek, egyre kevesebb 35 év alattinak van saját lakása: a 2008-as 40 százalékkal szemben 2024-ben már csak 31 százalékuk rendelkezett (zömében jelzáloggal terhelt) ingatlantulajdonnal.

És akkor ott van még a dolognak az a része, hogy a videó főhőse a parasztkolbászról és a joghurtról „mond le” a spórolás érdekében – mintha körbenézve azt látnánk, hogy az ifjúság agyba-főbe falja az élőflórát. Különböző nemzetközi felmérések alapján

a népszerű vélekedés szerint pedig egy kis fű „nem árt” – sorolhatnánk. Uniós társfinanszírozással (pusztán kíváncsiságból) ki lehetne számolni akár azt is, hogy kamatos kamattal mennyi pénz jön össze akár csak 18-20 éves korig, ha egy lány egészen addig nem költ műkörömre. Vagy persze ki lehet jelenteni azt is, hogy a műköröm márpedig kell az önkifejezéshez, csak akkor ezt is írjuk hozzá azokhoz a tételekhez, amelyeket a tévesen irigyelt korábbi nemzedékek még a természetes körmeikkel a perselybe tettek. Ami nem azt jelenti, hogy hozzájuk képest a Z generáció valamiféle született jellemhibával rendelkezne a pénzszórást illetően – ha nagyszüleik ismerték volna például a fapados repülés fogalmát, illetve egyáltalán utazhattak volna külföldre, amikor és ahová csak akartak, minden bizonnyal nekik is több nehézségük akadt volna a takarékoskodással (lásd a Covid időszakát, amikor a lehetőségek beszűkülésével mindjárt megugrott a megtakarítási állomány).

(18. születésnapja előtt akár a gyerek maga is takarékoskodhat szimpla Babakötvény segítségével is, ha pedig a szülő 18 éven át havonta akár csak két csomag cigaretta árát ilyenbe fekteti, akkor gyermeke eleve bő kétmillióval a zsebében fogja kezdeni felnőtt életét), ahogy természetesen azt is lehetne firtatni, hogy a parasztkolbászon és a joghurton kívül biztosan nem merül-e fel más lefaragható kiadás egy átlagos pesti fiatal mindennapjaiban (a drága amerikai kávézólánc gyakori látogatásától a rendszeres étel-házhozszállíttatásig).

a Telex azonban ennél eredetibb: Gen.EU projektje keretében Instagram-posztban magyarázza: „Tízből kilenc magyar saját lakásban él, de ez nem jó” (a mondat második felét ők szedték vastagon, hogy jobban rögzüljön).

Tisztelettel kérem az Európai Uniót, hogy adóforintjaimból legközelebb méressék fel, hány ingatlantulajdonos sóhajt fel erre, mondván: bárcsak én is inkább wowoztam volna annak idején, most nem lennék így röghöz kötve a saját, kézzelfogható, nem virtuális otthonommal.

***

(Nyitókép: AFP/Frederick Florin)