Évtizedek óta nem történt ilyen nagy horderejű döntés Magyarországon: milliók élete változhat meg ettől a dokumentumtól

Intenzív szakmai előkészítés zajlott eddig a színfalak mögött, január 20-án közzétehetik, és immár biztosra vehető, hogy 2026. szeptember 1-jén hatályba lép az új KRESZ. A módosítások nem kizárólag az autósokat érintik: a jogalkotók célja egy olyan korszerű szabályrendszer megalkotása, amely a közlekedés valamennyi résztvevőjére – gyalogosokra, kerékpárosokra, motorosokra és mikromobilitási eszközöket használókra – egyaránt reagál. Alább összegyűjtöttük, milyen változások érkezhetnek.

Új KRESZ: a régi szabályozás felett már eljárt az idő!

A jelenleg hatályos KRESZ alapjai még 1975-ből származnak. Bár az elmúlt évtizedekben többször módosították, a közlekedési környezet alapvetően átalakult: új járműtípusok jelentek meg, jelentősen nőtt a forgalom, valamint a technológiai fejlődés (vezetéstámogató rendszerek, elektromos hajtás, mikromobilitás) új kockázatokat és helyzeteket teremtett.

A tervezésben 12 szakmai szervezet és több száz közlekedési szakértő vesz részt, a cél pedig egy olyan KRESZ megalkotása, amely nemcsak tilt, de értelmezhető, betartható szabályokat ad a közlekedők kezébe.

• Az egyik leginkább hangsúlyos változás az úgynevezett cipzárelv kötelezővé tétele lenne az elfogyó sávoknál.

Míg eddig ez csupán ajánlásként szerepelt, az új szabályozás egyértelműen előírhatja, hogy a sávváltásnál a járművek felváltva engedjék egymást továbbhaladni. A szakmai indoklás szerint ez csökkenti a torlódásokat és az agresszív manővereket, amelyek gyakran balesethez vezetnek.

• Szintén változás jöhet a követési távolság meghatározásában.

A tervek szerint autópályán legalább két másodperces, egyéb utakon egy másodperces követési idő lenne az irányadó. Közlekedésbiztonsági elemzések alapján ez a szabály különösen nagy sebességnél jelentős: 130 km/óránál a két másodperces követési idő több mint 70 métert jelent, ami érdemben csökkenti a ráfutásos balesetek kockázatát – ezek a hazai statisztikák szerint az egyik leggyakoribb balesettípusnak számítanak.

• A sebességhatárok területén is több javaslat került napirendre.

Lakott területen kívül a 3,5 tonnánál nehezebb haszonjárművek megengedett legnagyobb sebességét 80 km/órára emelnék. Emellett szakmai körökben felmerült annak lehetősége is, hogy egyes gyorsforgalmi útszakaszokon – megfelelő táblázás mellett – a személyautók és motorkerékpárok számára a jelenlegi 110 vagy 130 km/órás limitnél magasabb sebesség is engedélyezhető legyen.

• A gyermekek védelme kiemelt szempont az új KRESZ-ben: ennek részeként iskola- és óvodazónák bevezetését tervezik, ahol tanítási időben legfeljebb 30 km/órás sebesség lenne megengedett.

A nemzetközi tapasztalatok szerint az ilyen zónák jelentősen csökkentik a súlyos sérüléssel járó balesetek számát, különösen reggeli és délutáni csúcsidőszakban.

• A tervek szerint a B kategóriás jogosítvánnyal rendelkező, legalább két éve vezető autósok külön vizsga nélkül vezethetnek majd bizonyos, legfeljebb 125 köbcentis (A1/B125) motorkerékpárokat.

A módosítás célja a városi közlekedés tehermentesítése és a rövidebb, ingázó utak rugalmasabb megoldása.

• Ezzel párhuzamosan szigorodhatnak a védőfelszerelésre vonatkozó előírások: a bukósisak mellett kötelezővé válhat a protektoros ruházat, a kesztyű és a zárt cipő viselése.

A döntéshozók szerint ezek az eszközök bizonyítottan csökkentik a sérülések súlyosságát.

Elektromos rollerek: új kategóriák, világos szabályok

Az egyik legnagyobb horderejű változás az elektromos rollereket érinti. A tervezett szabályozás két fő csoportot különítene el: könnyű elektromos rollerek: legfeljebb 25 km/órás sebesség, 35 kg alatti tömeg vagy 1000 watt alatti teljesítmény. Ezekre alapvetően a kerékpárokra vonatkozó szabályok lennének érvényesek, 12 éves alsó korhatárral, kötelező világítással és a kerékpáros védőfelszerelések használatával.

Nagy teljesítményű rollerek: 1000 watt feletti teljesítmény, 35 kg feletti tömeg vagy 25 km/órát meghaladó sebesség. Ezek segédmotoros kategóriába kerülnének, kötelező felelősségbiztosítással, bukósisak-viseléssel és legfeljebb 40 km/órás megengedett sebességgel. Ezek a járművek nem közlekedhetnének járdán, kerékpárúton vagy kerékpársávban.

Továbbá az új KRESZ hangsúlyosan kezelheti a gyalogosvédelem kérdését.

Egyértelműbbé válna az is, hogy kanyarodó járműveknek milyen útszakaszon kell elsőbbséget adniuk a gyalogátkelőhely nélküli úton átkelő gyalogosoknak. Emellett a szabályozás kimondaná: zebrán és vasúti átjáróban tilos lenne a telefonhasználat és a fejhallgató viselése, mivel ezek jelentősen rontják az észlelési képességet.