„Nem tudunk szolgák lenni” – Schmidt Mária a globális játszmákról és Magyarország helyéről a DPK műsorában

A Digitális Polgári Kör Beszéljük meg! című élő adásában Schmidt Mária nem kerülte meg a kényes kérdéseket. Szókimondó stílusát sokan ismerik, ő maga azonban nem szerepként tekint erre: mint mondta, mindig kiáll a véleménye mellett, nem támad hátba senkit, amit gondol, azt szemtől szemben mondja el.

Ez a következetesség végig érezhető volt a beszélgetés során, akár világrendszerekről, akár magyar belpolitikáról esett szó. Schmidt Mária történészként a hosszú távú folyamatokban gondolkodik. Úgy látja, a történelemben vannak törvényszerűségek, és ezek közül az egyik legfontosabb a szuverenitás kérdése. Ha egy országot vagy rendszert sarokba szorítanak, az védekezni fog. E logika mentén értelmezte az orosz–kínai közeledést is, amely szerinte nem meglepetés, hanem történelmi szükségszerűség. Kína civilizációs emlékezete máig hordozza a 19–20. századi megaláztatásokat, és ebből következően nem fogadja el, hogy külső hatalmak irányítsák. Európára térve különösen kritikus képet festett Németországról. Szerinte az ország rossz állapotban van, és ez az egész kontinens számára rossz hír. Az újraegyesítés után nem egy önálló, közép-európai szerep bontakozott ki, hanem ideológiai megfelelési kényszer, rossz diplomáciai döntések, az olcsó orosz energiáról való lemondás és teljes kiszolgáltatottság az amerikai érdekeknek. Németország lemaradt az új iparágakról, a régiek hanyatlanak, miközben nincs világos jövőképe. Schmidt Mária szerint ez súlyos szuverenitási válság.

A beszélgetés egyik legerősebb része a magyar belpolitikát érintette. Schmidt Mária a globális gazdasági érdekek működéséről beszélt, különösen az energiapolitika kapcsán. Úgy látja, a globális szereplők régóta azon dolgoznak, hogy Európát leválasszák az olcsó orosz energiáról, és a palagáz üzletét tegyék kizárólagossá. Ebben a folyamatban szerinte nem véletlenek a szereplők és a kinevezések. Kapitány István, a Shell korábbi vezetője kapcsán úgy fogalmazott: 

Schmidt Mária szerint Orbán Anita tipikus karrierista: számára mindegy, hol van, azt teszi, amire utasítják. Kapitány kapcsán megjegyezte, hogy egy olyan multinacionális környezetben, mint a Shell, nem kerülhet bárki vezető pozícióba. A Shell mögött pedig ott áll a BlackRock, amely nyíltan beszél a migráció és a mesterséges intelligencia okozta jövőbeli társadalmi feszültségekről – miközben aktívan része ezeknek a folyamatoknak.

A Fidesz sikerét Schmidt Mária abban látja, hogy a magyarok legjobb oldalát képviseli: a munkát, az áldozatvállalást és a megmaradás ösztönét. Szerinte a magyar politika lényege nem az, hogy a könnyebb utat válassza, hanem hogy biztosítsa a nemzet fennmaradását. Úgy fogalmazott: a magyarság nem tud szolgai lenni, egy sztyeppei nomád nép leszármazottai vagyunk, és ezt a karaktert nem lehet globális receptekkel felülírni. A migráció kérdésében Schmidt Mária kifejezetten borúlátó Nyugat-Európa jövőjét illetően. Szerinte a tömeges bevándorlást nem sikerült integrálni, súlyos szociális feszültségek keletkeznek, és nem kell sok évtized ahhoz, hogy ezek politikai következményekkel járjanak. Orbán Viktor 2015-ös döntését ma már történelmi távlatból is helyesnek tartja.

A beszélgetés végén személyesebb hangot ütött meg: arról beszélt, mennyire fontos lenne észrevenni mindazt, amit már elértünk. A Terror Háza Múzeum visszajelzései, a család, a gyerekek mind azt mutatják szerinte, hogy van mire büszkének lennünk. A legnagyobb hibánk nem az, hogy keveset tettünk, hanem az, hogy nem állunk meg ünnepelni. Európa ébredésével kapcsolatban azonban pesszimista volt:

A Schmidt Máriával történt teljes beszélgetést ITT tekintheti meg.

Nyitókép forrása: A Digitális Polgári Kör Facebook-oldala

***