Megbukott Magyar Péterék állítása – ezt már nem lehet kimagyarázni

Megbukott a Tisza Párt állítása arról, hogy Magyarországon a legmagasabb az infláció és a legnehezebb a megélhetés. A múlt év egészét tekintve a fogyasztói árak 4,4 százalékkal haladták meg a 2024-es szintet. A keresetek ennél jóval nagyobb mértékben nőttek, így a legtöbb háztartásban ma már nagyobb az elkölthető jövedelem. Ezt támasztják alá a fogyasztási adatok is, a boltok forgalma hónapok óta élénkül. Az egyén inflációs érzete az egyedi fogyasztási szokásai miatt gyakran eltér a statisztikai adatoktól, de a mutatók egyértelműen azt jelzik, hogy a magyarok többségének az utóbbi két esztendőben már nem kellett az elszálló áraktól tartania, sőt többet tud vásárolni a családi kasszából.

A fogyasztói kosár legnagyobb hányadát adó élelmiszerek ára – az éttermi, vendéglátási szolgáltatások nélkül – 3,9 százalékkal emelkedett 2025-ben. Ez alátámasztja, hogy nemcsak a közepes és magas keresetűek vásárlóereje nőtt, hanem az élelmiszerárakra jóval érzékenyebb alacsony jövedelműek is több terméket és szolgáltatást tudnak megvásárolni.

Stabil árak mellett költhetnek többet a családok

Az előrejelzések mindegyike az infláció további mérséklődését vetíti előre 2026-ra, és a keresetek felzárkózása is dinamikusnak ígérkezik. Ezt támogatja a családi adókedvezmény emelése, a gyermekesek adómentességének kiterjesztése, valamint a minimálbér 11 és a garantált bérminimum 7 százalékos emelése, ami ösztönzi a magasabb bérek emelkedését is. Az emberek nettó bevétele tehát idén is nagyobb mértékben nő a bolti áraknál. 

 2027-ben pedig ismét tartósan teljesülhet a 3 százalékos inflációs cél. Az idei áremeléseket maximum olyan, régóta látható tételek hajtják, mint a jövedéki adók uniós előírás szerinti kötelező emelése és az árréskorlátozás tervezett kivezetése.

Az alapvető élelmiszerekre és a drogériai, háztartási cikkekre a kormány tavaly márciustól több lépcsőben terjesztett ki árrésstopot, azaz a kiskereskedelmi beszerzési ár és a fogyasztói ár közötti különbség nem haladhatja meg a kormányrendeletben meghatározott mértéket. Az állami beavatkozás az érintett termékek átlagosan 23 százalékos árcsökkenését eredményezte.

Ez véget vetett tehát az üzletláncok azon gyakorlatának, hogy szinte hétről hétre emelték a legkeresettebb cikkek árát anélkül, hogy ezt a piaci folyamatok indokolták volna. Az árréskorlátozás bevezetését megalapozó enyhe, de gyakori áremelések ráadásul a legtöbbször azt az érzetet keltették, hogy az infláció továbbra is meghatározó maradt a vártnál jóval alacsonyabb GDP-bővülés mellett. A szubjektív inflációs érzetet erősíti, hogy az akár hetente változó bolti árakkal a fizetések nem tudnak lépést tartani, mivel a bérek évente egyszer, legfeljebb két-három alkalommal emelkednek.

Akár olcsóbbá is válhat idén az élet

Korábban szintén óvatosságra intett az orosz–ukrán háború miatt 2022-től tapasztalt inflációs hullám, amelyet csak tetézett Brüsszel szankciós politikája, világossá téve Nyugat-Európa számára: a jóléti társadalom fenntartására nincs többé garancia. Hazánkban az infláció visszaszorításával érezhetően mérséklődött a drágulástól való félelem,2026-ban pedig a globális piaci folyamatok is megalapozhatnak egy kiegyensúlyozott időszakot.

Középtávon az élelmiszerek közül a tej- és tejtermékek, a húsfélék ára várhatóan nem emelkedik, sőt ezeken a termékpályákon gyakoribbá válhatnak az akciók, s akár mérséklődő árakkal is találkozhatnak a vásárlók. Ennek oka, hogy az Európai Unió Kínával szemben indított vámháborújára válaszul Peking jelentős vámokkal sújtja a tejtermékeket és a sertéshúst. Kína ráadásul az utóbbi években nagyrészt önellátóvá vált, így Európa kiszorult egy hatalmas piacról, ezzel jelentős felesleg maradt az unióban, az árak meredeken csökkennek. Ami jó hír a fogyasztóknak, az rossz hír a gazdáknak, akik a túlélésért küzdenek: a legfontosabb céljuk most az, hogy ne kelljen önköltségi ár alatt értékesíteniük.

A piaci folyamatok alapján szinte biztosra vehető, hogy megáll a kakaó és a kakaótartalmú termékek, elsősorban a csokoládé drágulása. A kakaó világpiaci ára 2024-ben az évekig viszonylag stabil szint másfélszeresére nőve történelmi rekordot ért el, és ott is maradt. Ennek oka, hogy az Európától távoli, elsősorban afrikai termőterületeken az éghajlatváltozás és az elavult termelési technológia jelentős kínálatcsökkenést okozott, miközben a globális kereslet folyamatosan nő. 

Az árak a múlt év végén mérséklődni kezdtek, mivel a kakaótermesztő országok termelésösztönző intézkedéseket hoztak, az Európai Unió pedig elhalasztotta azoknak a szigorú korlátozásoknak a bevezetését, amelyekkel az emberi jogokra és az éghajlati szempontokra hivatkozva megtilthatná a behozatalt. A kakaó világpiaci árának korrekciója a felhalmozott készletek miatt csak később jelenik meg a kiskereskedelmi szinten, először a kakaópor ára csökkenhet, a csokoládéé csak az év második felétől.

Nemcsak a kakaó, hanem a kávé világpiaci ára is rekordot döntött tavaly. Az arab és a robuszta kávéfajták ára egy év alatt 80 százalékkal emelkedett. A meredek áremelkedéshez a termőterületeken uralkodó szélsőséges időjárás okozta kínálatcsökkenés vezetett. A kakaóéhoz hasonló korrekcióra egyelőre nincs jel, mivel az ársokk a piaci várakozásokat is átírta.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a világpiaci alapanyagárak tartósnak ígérkező csökkenését jelzi. Tavaly több alapanyag is drágult 2024-hez képest,

A cukor ára a tavalyi 25 százalékos csökkenés után a jelenlegi szinten stabilizálódhat. Az alacsony gabonaárak mérséklődő takarmányárakhoz vezetnek, a folyamat pedig az olcsóbb állati eredetű termékek irányába mutat. A növényi olajok tavaly közel 20 százalékkal drágultak, de a jelek szerint a kereslet elapadt, a bioetanol-gyártók igénynövekedése viszont befolyásolhatja az árakat.

Szintén az alacsonyabb élelmiszerárak mellett szól, hogy a túlkínálathoz az állatbetegségek, például a madárinfluenza visszaszorulása is részben hozzájárult. A piaci szereplőket az afrikai sertéspestis újbóli európai megjelenése aggasztja, a szélsőséges időjárás pedig összességében kiszámíthatatlanná teszi az év második felének alapanyagárszintjét.

Vásárlók és választók

Itthon a vásárlóerő szempontjából  változást hozhat az április 12-ei választás. A nagy üzletláncok már megmutatták, hogy a profit érdekében a gátlástalan áremelésektől sem riadnak vissza. 

Ez egyébként üzleti érdekük is lehet, mivel a Tisza Párt eltörölné a magas árbevétel után fizetendő különadókat.

Akár inflációs hullámot is előidézhet, ha a Tisza győzelme esetén végrehajtaná a többször ígért piacpárti fordulatot. A párt körül feltűnő balliberális közgazdászok javaslatai – összhangban Brüsszel elvárásaival – jelentős jövedelemcsökkenést is okozhatnak, visszavetve a lakosság vásárlóerejét.

Nyitókép: az állami beavatkozásnak köszönhetően az árrésstoppal érintett termékek átlagosan 23 százalékkal lettek olcsóbbak
Fotó: MTI/Balogh Zoltán