Itt vannak a bizonyítékok: így manipulálja kínos ügyeit Magyar Péter a bíróságokkal szemben

A Magyar Nemzet arról írt, hogy a Tisza Párt elnökének szavai és tettei között ritkán van összhang, sőt, olykor saját korábbi állításainak is ellentmond. Ennek a kettős kommunikációnak az egyik kirívó példája a lap szerint, ahogyan az igazságszolgáltatás működését minősíti. 

Mint írták, több közelmúltbeli bírósági döntés kedvez a Tiszának, ráadásul Magyar Péter maga kérkedik azzal, hogy számos rokona a bírói testületek tagja. Az ellene indult ügyekben a Tisza elnöke mégis a mentelmi joga mögé bújik, teszi mindezt a brüsszeli vezetés és az Európai Parlament többségének segítségével, és mindez felvet egy fontos kérdést:

A Magyar Nemzet a kérdést úgy próbálta megválaszolni, hogy sorra vette a tényeket és Magyar nyilatkozatait. Elsőként azokat, amelyeket a Tisza elnöke a hazai bíróságokról és az ott meglévő kapcsolatrendszeréről tett.

Családi szálak a bíróságokhoz

Felidézték, hogy a Tisza-vezér az egyik lakossági fórumán, még 2024 decemberében Bázakerettyén egy kérdésre válaszolva kifejtette: „Nem tudom, mennyire tudod, de az én családom nagy része jogász. Nekem a húgom bíró, a nagynéném bíró, édesanyám egy fél évvel ezelőttig bíró volt, most ment nyugdíjba. Bírósági vezető is volt egyébként a Kúrián is és az Országos Bírósági Hivatalban. Nagyapám bíró volt, kúriai bíró, elég ismert volt, a Jogi eseteket vezette. Én magam is dolgoztam a bíróságon két évet fogalmazóként, nagyjából ismerem a bíróságok működését. 

Magyar arról is beszélt, hogy szerinte ugyan voltak olyan bírósági vezetők, akik idomultak a „rendszerbe”, de azt nem látja, hogy a bírók egyébként politikai utasítás alapján végeznék a munkájukat.

Magyar Péter tehát kifejtette, van kapcsolatrendszere az ítélkezéshez, amelyet nem is tart politikailag elfogultnak.

Az idézett részt az alábbi videóban 43:38-tól hallhatja:

De a lap szerint figyelemre méltó az a 2024. márciusi nyilatkozata is Magyarnak, mikor a 444 kérdésére úgy fogalmazott: „azt gondolom, hogyha van egy váltás, tehát ha ez a hatalom megszűnik vagy akár csak koalícióba kényszerül, és van egy rendes ügyészség és egy függetlenül működő rendőrség meg egy jól működő, hatékony bíróság. Én nem vonom kétségbe a bíróságok függetlenségét, de hogy nem hatékony egy olyan bírósági rendszer, hogy 5-10 évig tartanak a perek, az egészen biztos” – jelentette ki a pártelnök a portálnak.

Sőt, 2024 augusztusában az ATV-ben a nem is igazán burkolt nyomásgyakorlás tipikus példáját adta elő a Tisza-vezér, mikor hosszan fejtegette, milyen fórumokon kellene vizsgálni a Völner–Schadl-ügyben az ügyészségnek általa benyújtott felülbírálati indítványt. 

Eszmefuttatásában odáig jutott, hogy „akkor tovább kell küldeniük a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírói csoportjához és ott egy nyomozási bíróhoz kerül és a nyomozási bíró – már nyilván függetlenül Polt Pétertől és Orbán Viktortól és Rogán Antaltól – fogja megvizsgálni ezt az indítványt és szakmai érvek alapján egyébként meg fogja semmisíteni az ügyészségnek a megszüntető határozatát és utasítani fogja Polt Péter ügyészségét, hogy folytassák le most már szakmai alapon a jogszabályoknak megfelelően Rogán Antal ellen és az esetleges gyanúsítottak ellen az eljárást”.

Itt fontos megjegyezni, hogy a bíróság nem rendelt el semmilyen eljárást a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter ellen.

Ezt a nyilatkozatot lentebb nézheti meg:

De emlékezetes, hogy ebben a műsorban Magyar Péter arról is beszélt, hogy „szerencsére van Magyarországon egy bíróság, amelyet talán még a nyomozati, nyomozási bírói szinten nem ural a NER, úgyhogy meglátjuk, hogy lesz-e olyan bátor nyomozási bíró Magyarországon, amely szembe mer menni a Nemzeti Együttbűnözés Rendszerével”.

A Magyar Nemzet a fenti nyilatkozatok kapcsán úgy fogalmazott, a Tisza elnöke ezekkel a kijelentésekkel erőteljes nyomást próbált gyakorolni a bíróságokra. Szerinte ugyanis 

Magyar rendszeresen fenyegeti a sajtót

Az összeállításban emlékeztettek arra is, hogy  hogy a közelmúltban több, a Tisza Pártnak kedvező bírósági döntés született. Ezek az ítéletek a sajtóval szemben indított eljárásokban születtek, és többségük a Tisza adóterveivel kapcsolatos.

Ennél a pontnál megjegyezték, hogy Magyar Péter rendszeresen fenyegeti a sajtót, és a bíróságon próbálja elérni, hogy a média ne adjon számot például arról a november végén kiszivárgott hatszáz oldalas dokumentumról, amely a Tisza Pártnak készülhetett, és amely összeállításában tucatnyi baloldali szakértő vehetett részt.

A Tiszának kedvező bírósági döntések közül – amelyekről Magyar kiemelten számolt be közösségi média felületein – a legnagyobb visszhangot az a decemberi, szokatlanul gyorsan meghozott ítélet váltotta ki, amelyben a Fővárosi Törvényszék betiltotta a Bors című napilap Tisza-csomagot bemutató különszámának terjesztését. 

Az ügy olyannyira nem hétköznapi, hogy hivatali visszaélés miatt feljelentés is született, ugyanis kétségek merültek fel az eljáró bírónő pártatlanságával kapcsolatban.

A cikk végén a Magyar Nemzet közölte, hogy sorozatuk második részében arra keresik majd a választ, hogy ilyen előzmények után Magyar Péter miért bújik az uniós mentelmi joga mögé.

Nyitókép: AFP/Kisbenedek Attila