Kicsoda Marta Kos, aki biztosként beengedi majd Ukrajnát és Moldovát az EU-ba?

A szlovén liberális politikus szakmai pályája során sok konfliktust generált, a pártállami ügynökvádat pedig nem sikerült teljesen tisztáznia.

„Azt, hogy ez mivel jár, jól láthatták a magyar gazdák, amikor az ukrán gabona elözönlötte a kelet-európai piacot” – mutatott rá Dömötör Csaba.
Ahogy korábban a Mandiner is megírta, az uniós bővítési biztos, Marta Kos szerint „nagyon is reális”, hogy az Európai Unió 2030-ig újabb bővítési hullámon menjen keresztül, melynek élén Ukrajna és Moldova állna, mellettük pedig Albánia és Montenegró is előre léphetne.
Külön érdekesség, hogy ugyanez a bővítési biztos, alig két héttel korábban éppen Alex Sorosnak mutogatta egy hatalmas ábrán, hogy miért nem felel meg Ukrajna egyetlen uniós csatlakozási kritériumnak sem.
Ezt is ajánljuk a témában
A szlovén liberális politikus szakmai pályája során sok konfliktust generált, a pártállami ügynökvádat pedig nem sikerült teljesen tisztáznia.
A Fidesz EP-képviselője közösségi oldalán megosztott videóban mutatott rá, hogy Ukrajna gyorsított EU-tagsága több szempontból is hátrányos lenne.
„Azt mondja Kos biztos asszony, hogy már 2030 előtt reális lehet a teljes jogú tagság. Azt is mondta, hogy már a tagság elérése előtt hozzáférést biztosítanának az egységes piac egyes részeihez.
Azt, hogy ez mivel jár, jól láthatták a magyar gazdák, amikor az ukrán gabona elözönlötte a kelet-európai piacot”
– mutatott rá Dömötör Csaba, hozzátéve, hogy „ennek a következményeiről egy szót sem beszélnek”.
Az EP-képviselő szerint „nem beszélnek arról, hogy milyen hatással lenne ez az egész az uniós és tagállami költségvetésekre, hogy alakulna a jövőben az uniós támogatáspolitika”. Dömötör szerint arról pedig „végképp nincsen szó sem, hogy hogyan érvényesülnek vagy hogyan nem érvényesülnek a határon túli magyar kisebbség alapvető jogai. Ezekről nem akarnak vitát. Miközben a hazai ellenzék azt mondja, hogy ez az egész álprobléma. Mi viszont azt szeretnénk, ha a magyarok is dönthetnének ebben a kérdésben. Erről szól a véleménynyilvánító szavazás.”
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka