Sietve faggatta az RTL és a Telex Schiffer Andrást, de ami ezután jött, arra senki sem számított

A felsőoktatásban nincs helye pártpolitikának – ezzel a jelmondattal vette kezdetét a Transzparens Oktatásért Projekt első rendezvénye, ahol Schiffer András ügyvéd, és Sáfrán József, az NKE adjunktusa vitatták meg a felsőoktatás és politika viszonyának legfontosabb kérdéseit Hoppál Hunor, a Transzparens-csoport stratégiai igazgatójának moderálása mellett.

A panelbeszélgetés előtt Nagy Károly, a Transzparens-csoport menedzsere köszöntőjében ismertette kutatásuk legfontosabb eredményeit. Megállapította: a pártpolitikai alapú diszkrimináció szerves része a magyar egyetemi életnek. „A hallgatók 24 százaléka tapasztal az egyetemi képzése során erős pártpolitikai jellegű megnyilvánulásokat az oktatók részéről – 5 százalékukat pedig személyesen is érte hátrány azért, mert politikai meggyőződésük különbözött a tanárukéval”. Nagy arról is beszélt, hogy a hallgatók közel fele érzi úgy, hogy egyetemi körben nem oszthatják meg szabadon véleményüket. „Ezek a számok megerősítettek bennünket abban, hogy érdemes erről a kérdésről közösen gondolkodni. Ez az esemény is ennek ad helyt” – fogalmazott.

A felmérés eredményeiről ide kattintva olvashat bővebben.

– vágott a közepébe Schiffer András, aki – legalábbis a társadalomtudományokat illetően – elmondta: „az régen rossz, ha valaki úgy oktat, hogy nincsen saját meggyőződése. Úgy oktatni alkotmányjogot vagy politikatörténetet, hogy valaki kirekeszti a világnézeti meggyőződését, az oktatás minőségének rovására megy.” Szerinte valóban van probléma a felsőoktatásban, de az nem a pártpolitikának a jelenléte.

Elmondta, kifejezetten hiányolja azt, hogy az egyetemeken legyenek „Fidelitas-szervezetek, Tisza szigetek, Mi Hazánk ifjai”. Úgy véli, a normális egyetemi világnak szerves részei a pártifjúsági szervezetek.

Schiffer szerint nem fenyeget az a probléma, hogy intézményesített pártpolitika lenne jelen a magyar egyetemeken, de az nincs rendben, hogy vannak olyan konkrét tanszékek, ahol kifejezetten egyetlen nézet elfogadását írják elő a kurzus sikeres elsajátításához. Tehát a véleménypluralitás hiánya a probléma.

Sáfrán József, az NKE adjunktusa is arról beszélt, hogy a pártpolitizálást nem lenne szabad kizárni az egyetemekről. Kiemelte, az NKE-n igyekeznek odafigyelni a kiegyensúlyozottságra, így mindig különböző világnézetű vendégeket próbálnak asztalhoz ültetni. „Egy oktatónak figyelnie kell arra, hogy legtöbbször objektív legyen, de értéket is teremtsen” – jegyezte meg.

Az eredeti felvetésre visszatérve Schiffer kiemelte: a probléma akkor kezdődik, ha az oktató elkezd választói csoportokat alázni, megbélyegezni. „Ez megengedhetetlen.”

Orbán Balázs doktori védéséről

Orbán Balázs nagy visszhangot keltő doktori védése is terítékre került. „Egy tudományos munka politikai alapú elkaszálásának a kívánalma jelent meg bizonyos egyetemi oktatók részéről, akik Orbán Balázst politikai hovatartozása, és nem tudományos munkája alapján ítélték meg” – foglalta össze Hoppál Hunor, mi is történt valójában.

Schiffer András elárulta, ott volt Orbán Balázs doktori védésén. „Műbalhé volt, és ez be is bizonyosodott” – így értékelte azokat a támadásokat, amiket a védés előtt a miniszterelnök politikai igazgatójának disszertációja ellen intéztek.

Kiemelte: Orbán Balázs 20 percen keresztül fejből beszélt a disszertációjáról.

Mint mondta, süvegelendő a doktori tanács és a jogi kar vezetésének intakt kiállása. „Tessék megnézni, kik csinálták a kórust. Azok, akik úgy gondolják, hogy a diktatúra 15 évében is előjoguk van arra, hogy közpénzen a saját politikai propagandájukat terítsék.”

Schiffer szerint az jelenti az igazi gondot, ha különböző politikai nyomásgyakorló csoportok összeépülnek egyetemi tanszékekkel.

„Elfogadhatatlan, hogy különböző magyar tanszékek szerződésben állnak olyan NGO-kkal, akik egy meghatározott politikai erőcsoport narratíváját tolják. Ez legalább akkora probléma, mint amikor egy egyetemi oktató elkezd megbélyegezni különböző politikai véleménycsoportokat” – fogalmazott az ügyvéd, aki szerint a jogalkotónak lépnie kéne abban a témában, hogy

Az ügyvéd arról is beszélt, más dolog az oktatók világnézetének kinyilvánítása, mint a politikai befolyásolás vagy a megbélyegzés. „Rögzíteni kéne, hogy az oktatónak nincs joga információt gyűjteni a hallgatók politikai meggyőződéséről.”

Sáfrán szerint az említett bizonyos tűzfalnak magának az oktatónak kell lennie, aki tudja mit szabad és mit nem egy egyetemi órán. Kifejtette: egy egyetemi szabályzatot tartana kívánalmasnak, ahol világosan le lennének fektetve a határok annak kapcsán, mit is szabad egy oktatónak mondania.

Fotó: Mandiner/Földházi Árpád