A Faktum tényellenőrző portál alaposan megcáfolta a 444-et az ukrán menekültek megsegítésére létrejövő társadalmi konszenzus már a háború kitörése utáni napokban is látszódott.
„Tényleg nem volt szolidáris a magyar társadalom az ukránokkal a háború kitörése után?” – erre a kérdésre igyekezett választ adni elemzésében a Faktum. A tényellenőrző portál a 444.hu-n egy sok elemében megkérdőjelezhető értelmezésére reagált, amely kedd reggel jelent meg „Akármi is lesz ennek a háborúnak a vége, Ukrajna már megdicsőült, Magyarország pedig megszégyenült” címmel.
Az összeállításban a szerző, Ács Dániel többek között azt állította, hogy, „a magyar társadalom nagyobb része – civil szervezetektől és szórványos politikusi akcióktól eltekintve – nem volt szolidáris az ukrán néppel, egyszer sem tiltakozott hangosan és látványosan – ellentétben például a szlovákokkal – az ellen, hogy egy kalap alá vegyék a gyilkosok mellé álló miniszterelnökkel”.
Ezzel szemben az igazság az, hogy a magyarok szolidaritása az ukránok megsegítésével kapcsolatban, nagyon is jelen volt, hiszen a különféle társadalmi, vallási civil szervezeteket ők alkották és támogatták. A Faktum arra is emlékeztetett, hogy
az ukrán menekültek megsegítésére létrejövő társadalmi konszenzus már a háború kitörése utáni napokban látszódott Magyarországon,
aminek első emlékezetes helyszíne a Nyugati pályaudvar volt.
A portál felidézte, hogy számos emberi történetről lehetett olvasni már akkor a sajtóban. A később szervezeti úton is intézményesülő segítségnyújtás civil adományok formájában is megjelent, jelentős támogatást nyújtva a Magyarországra érkező ukrán háborús menekülteknek. Társadalmi szinten rég nem látott összefogás mutatkozott az ukrán menekültek megsegítésére 2022 óta – húzták alá az elemzésben.
„A menekültek elszállásolása – mind az átutazóké, mind a hosszútávon maradni szándékozóké – a kezdeti időszakban elsődlegesen az előző bekezdésben említett szereplőkre hárult (magánszemélyek, karitatív szervezetek, önkormányzatok, civil grassroots szerveződések), akikhez csatlakoztak piaci szereplők (például szállodák)” – idézte a Faktum a a Civil Szemle folyóiratban megjelent írást.
Ezt is ajánljuk a témában
Munkavállalóvá válásuk ráadásul nem csupán saját megélhetésük szempontjából, de a magyar költségvetés oldaláról nézve is hasznos lenne hazánknak, hiszen ellátásuk azzal együtt is súlyos gazdasági tehertétel, hogy az EU több száz millió euróval támogatja ezen feladat ellátását.
Az összeállításban arra is emlékeztettek, több olyan segélyszervezet is működik idehaza, amelyek már a háború kitörése napján mozgósították erőforrásaikat. Így
az Ökomenikus Segélyszervezet és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a kezdetektől fogva több, mint félmillió embernek segítettek valamilyen formában.
Az Ökomenikus Segélyszervezet már a konfliktus kiélesedése utáni napokban megalapította Budapesten az Ukrajnai Menekülteket Támogató Központot, amelyen keresztül folyamatos segítséget nyújtanak weboldaluk alapján mind nyelvtanulási, mind pedig pszichológiai, munkaerőpiaci, lakhatási, jogi és közösségi ügyekben a menekülteknek – sorolták.
A tényellenőrző lap megemlítette azt is, hogy a különböző egyéni támogatások mellett, hogy az egyházakhoz kötődő segélyszervezetek is aktív hátteret biztosítottak az ukrán menekültek ellátásában, köztük a Katolikus Karitász, a Református Szeretetszolgálat vagy a Baptista Szeretetszolgálat is.
Az elemzésben kitértek az oktatási intézmények jelentős hozzájárulásaira is. Az ukrán menekültek ellátásával kapcsolatban a Klebelsberg Központ közölt információkat egy 2024. október 14-i adatgyűjtés alapján, amely szerint a Tankerületi Központok fenntartásában működő iskolákban 2774 ukrán nemzetiségű gyermek tanul, közülük 1672 diáknak van menedékes státusza. Ezeket a számokat nagyságrendi mintának érdemes csak kezelni, a valóságban természetesen napról napra változnak, és fontos hangsúlyozni, hogy ez az októberi adat nem tartalmazta az egyházi fenntartásban működő intézményeket – írták.
„Nem teljesen érthető hát, hogy a civil kezdeményezésekkel más helyzetekben támogató 444 az orosz-ukrán háború kitörése után miért nem látja a fától az erdőt, azaz a magyar civil támogatási törekvéseket, és hogyan jut arra a meglehetősen nagy ívű következtetésre, hogy »Magyarország megszégyenült«” – olvasható az elemzés összegzésében.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Mik azok a jó gyakorlatok, amelyek mind Budapesten, mind vidéken enyhíthetik a hajléktalanhelyzetet? Ezekről kérdeztük Zagyva Richárdot, a Katolikus Karitász országos igazgatóhelyettesét. Feketéné Szabó Márta, a Kaposvári Karitász igazgatója pedig bemutatta nekünk a Szent Lázár Ház mindennapjait , ahol olyan, egykor hajléktalan férfiak élnek, aki szeretnének visszatalálni a mindennapokba.
Nyitóképen: az orosz-ukrán háború elől Ukrajnából menekülők a záhonyi vasútállomáson. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Lavrov szerint az amerikai béketerv módosításai egyelőre titkosak, de mégis elárult valamit.
Akinek nem elég az a napi néhány óra, amíg van áram, és merészel fával fűteni, most megérezheti az ukrán állam vasöklét. Az indoklás persze másként szól.
Októberben rekord számú esetet regisztráltak: csaknem 19 ezer eljárást önkényes eltávozás, és több mint 2 ezer ügyet dezertálás miatt.
Az orosz–ukrán konfliktus lezárását célzó tárgyalás közben a londoni Downing Street 10.-ben december 8-án.
„Szomorú, hogy úgynevezett felelős európai politikusok tesznek ilyen kijelentéseket a 21. században” – mondta a külügyminiszter.
Az ukrán elnök Moszkva és Peking együttműködésének részleteire kíváncsi.
Ezeknek tényleg elmentek otthonról.
Ismét vereséget szenvedett hazai pályán a Real Madrid.
