Fordulat előtt: tényleg elköszönhetünk az inflációtól?

Tavaly végre sikerült megfékezni a korábbi évek jelentős drágulását, minden jel szerint tartósan. 2022-ben 14,5, 2023-ban pedig 17,6 százalékos volt az infláció. Ráadásul az árak nem egyenletesen emelkedtek, hiszen 2022 második és 2023 első felére koncentrálódott a növekedés. A szélsőséges infláció miatt 2023-ban jelentősen csökkent a boltok forgalma, a kereslet tartósan visszaesett, ami kihatott a múlt évre is.

Még nem állt helyre a fogyasztás

Bár 2024-ben már nem volt jelentős drágulás, a korábban hirtelen kialakuló magas árszint hatására az emberek nem így érzékelték. Ennek elsősorban az az oka, hogy a keresetek lassabb ütemben emelkedtek – bár kétségtelenül nagy mértékben, így az év elejéhez képest az esztendő végére nőtt a lakosság vásárlóereje.

E folyamat miatt a kormányzati és elemzői várakozásokkal szemben tavaly nem állt helyre a fogyasztás: a kiskereskedelmi forgalom enyhén emelkedett, de meg sem közelítette az ukrajnai háború és a járvány előtti volument. Ez azt jelenti, hogy a rekordközelire becsült tavalyi reálkereset-emelkedés ellenére sem rohamozták meg az emberek az üzleteket.

A fogyasztói árak 2024-ben átlagosan 3,7 százalékkal nőttek. A háztartások költésének harmadát kitevő élelmiszerek ára 2,8 százalékkal nőtt, az egyötödös súlyú egyéb fogyasztási cikkekért, elsősorban az üzemanyagért és a gyógyszerekért 1,7 százalékkal kellett többet fizetnünk. Legnagyobb mértékben a szolgáltatások, elsősorban a banki, lakhatási és üdülési költségek, valamint az autópálya-használat díjai nőttek, 8,9 százalékkal. A szolgáltatások drágulása azonban még így sem mondható jelentősnek, mivel a szolgáltatók jóval a 2023-as infláció mértéke alatt emeltek az árakon. Eközben 4,6 százalékkal csökkent a lakossági energia ára, és 1 százalékkal mérséklődött a tartós fogyasztási cikkek ára is.

A szalámiért kevesebbet fizettünk

A legtöbb élelmiszer a 2024-es év kezdetén 40-60 százalékkal került többe, mint két évvel korábban. Az élelmiszerek ára tavaly is emelkedett kissé, de kiugróan, 20–50 százalékos mértékben szinte csak a korábban árstopos termékek drágultak, ráadásul a kristálycukor kivételével nem piaci okokból, hanem a kiskereskedelmi láncok árpoli­tikája miatt. A kormány 2024 második felében oldotta fel azt a korlátozást, amely megtiltotta, hogy egyes alapvető élelmiszereket a beszerzési árnál drágábban áruljanak – a boltok nem alkalmazhattak árrést a tartós tejnél, a csirkemellnél, a lisztnél, a sertéshúsnál, a tojásnál és az étolajnál. Fontos, hogy noha százalékos arányban magas a több tíz százalékos drágulás az említett élelmiszereknél, ez legfeljebb néhány tíz vagy száz forintos áremelkedést jelent, vagyis nem okozott jelentős terhet a családoknak.

A kávé, a kakaó és a csokoládé ára érdemben emelkedett, mivel a globális kereslet nő, a kínálat pedig csökken. Sok élelmiszer ára viszont csökkent 2024-ben, ami ritka jelenség. Alapesetben az infláció lassulása azt jelenti, hogy az árak csak kismértékben emelkednek vagy nem változnak, s a fogyasztók árcsökkenésérzetét nagyban meghatározza, hogy a keresetük milyen mértékben emelkedett. Az viszont ritka, hogy egy-egy termék olcsóbb legyen. Példaként hozható egyebek mellett a téliszalámi és más felvágottak, amelyek ára tavaly 10 százalékot meghaladó mértékben csökkent. 10 százalékkal kellett kevesebbet fizetnünk a tésztafélékért is az egy évvel korábbihoz képest. A mosópornak, a mosogatószernek és az állateledeleknek a korábbi, piaci okokkal nem indokolható drágulást követően tavaly néhány százalékkal csökkent az áruk.

Kilőttek a keresetek 

A folyamatok kapcsán megkerülhetetlen a bérkérdés, amiben jelentős változások történtek tavaly. Szalai Piroska miniszter­elnöki főtanácsadó, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa a Mandinernek hangsúlyozza: még nincsenek meg a kereseti adatok a teljes évről, de az elmondható, hogy 

s hasonló, esetleg kissé alacsonyabb érték várható éves átlagban is. Azért lehet alacsonyabb az éves átlag, mert 2023 decemberében emelték a minimálbért, így a decemberi bázis magasabb, mint az év korábbi hónapjaiban. Biztosnak látszik, hogy a tavalyi reálkereset-növekedés megközelíti a 10 százalékot – ez 1992 óta a harmadik legnagyobb reálkereset-növekedés, és ezáltal 20 százalékkal többet tudunk vásárolni, mint 2019-ben, a koronavírus-járvány előtti utolsó évben.

Az elemzők egy része időről időre óvatosságra szólítja fel béremelés kapcsán a munkáltatókat, mivel álláspontjuk szerint a keresetek nagymértékű emelése az infláció újbóli gyorsulását okozza. Az előző évtizedben azonban a fizetések növelése nem vezetett jelentős áremelkedésekhez. Érdemi, a vásárlóerő újbóli visszaesését okozó drágulásra tehát nem kell számítani 2025-ben, sőt a bérek tervezett és már végre­hajtott emelésének köszönhetően érzékelhetően javulhat az emberek életszínvonala.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az inflációs adatokra reagálva azt hangsúlyozta, a kormány teljesítette vállalását, 2023-ban letörte, 2024-ben pedig alacsony szinten tartotta a háború és az energiaválság következtében megnövekedett inflációt. „A kormány intézkedéseinek eredményeképpen 2024-ben az infláció 3,7 százalékra csökkent, 2025-ben még tovább, 3,2 százalékos szintre mérséklődik” – fogalmazott. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb termék és szolgáltatás ára legfeljebb olyan mértékben emelkedhet, mint az orosz–ukrán háború kitörése és a koronavírus-járvány előtti években. A miniszter meg­jegyezte: az előzetes kormányzati jelzésekkel és a piaci várakozásokkal összhangban az infláció az év végén enyhe emelkedést mutatott, amely átmeneti, és bázishatásokból ered. Kiemelte, hogy a kormány a családok védelmében, az infláció alacsony szinten tartásáért, valamint a tisztességes kis­kereskedelmi versenyért változatlanul fenntartja az olyan hatékony és eredményes intézkedéseit, mint az árfigyelő rendszer.

A jövedelmek emelkedését és így az emberek életszínvonalát növeli idén és a következő években a minimálbér emelése, a tavalyi összeghez képest a legkisebb kereset idén 9 százalékkal, 2027-ig 40 százalékkal nő. A minimálbér hatása szerteágazó, mivel egyfelől emelésével a magasabb bérsávokban is nőnek a fizetések, másfelől pedig a minimálbérhez kötött szociális juttatások összege is nő.

Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy idén várhatóan oldódik a globális gazdasági bizonytalanság, és lendületet vesz a gazdasági növekedés, a konfliktus­övezetekben a legtöbben a feszültség csökkenésére számítanak. A magyar kormány várakozásai szerint 

A piaci előrejelzések szerint a világ élelmiszeralapanyag-termelésében nem várható érdemi változás, amely a 2022-től tapasztalt, kiszámíthatatlan és jelentős áremelésekhez vezetne.

Nyitókép: MTI/Lakatos Péter