Óriási változás előtt a magyar minimálbér: a fizetés már jövőre Európa középmezőnyébe emelkedhet!

2024. július 18. 19:52

Ha megállapodnak az érdekképviseletek, 2025-ben akár 22-30 százalékos minimálbér-emelés sem zárható ki, de a felek több éves egyezségre készülnek.

2024. július 18. 19:52
Woman Working with Rebar
Nagy Kristóf

Nyitókép: Natalie Fobes/Getty Images

Jelentősen, akár 30 százalékkal is emelkedhet a minimálbér összege jövőre, ha a szakszervezetek és a munkáltatók megállapodnak a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezetek javaslatáról – tudta meg a Mandiner. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) csütörtöki ülése gyakorlatilag már az első minimálbér-tárgyalásnak tekinthető, az érdekképviseleteknek idén a szokásosnál hamarabb, már november 15-éig meg kell állapodniuk a kötelező legkisebb kereset 2025-ös összegéről.

Ismét hosszú távú, több évre szóló bérmegállapodás körvonalazódik a kormány és a szociális partnerek között,

hasonlóan a jelentős reálbér-emelkedést és szocho-csökkentést eredményező 2016-os egyezséghez. A korábbi megállapodást minden fél sikeresnek tekinti, mivel 2016-tól gyorsuló reálbér-emelkedést eredményezett és a vállalkozások járulékterhei is jelentősen csökkentek, 27-ről 13 százalékra.

Gyökeres átalakulás előtt a magyar minimálbér?

A kötelező legkisebb munkabér összege tavaly decemberben emelkedett, összege bruttó 266 800 forint, vagyis – kedvezmények nélkül – nettó 177 400 forint. A középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum, ami jóval több munkavállalót érint, bruttó 362 ezer forint, vagyis 2176 800 forintot kap kézhez a munkavállaló, ha nem jogosult adókedvezményre. A két országos szakszervezet már korábban is tett arra javaslatot, hogy a kettős minimálbér-rendszer helyett egy összeg legyen megállapítva országos szinten.

A garantált bérminimum sem szűnne meg, csak rugalmasabbá válna: nem országos szinten, hanem ágazatonként lenne megállapítva az összeg, az érintett területen dolgozó munkáltatói képviseletek és szakszervezetek kollektív megállapodása alapján.

Fontos, hogy az ágazati bérminimum eltérhetne az országos minimálbér összegétől, de csak abban az esetben, ha erről megegyeznek a munkáltatók és a szakszervezetek. A Munkástanácsok és a Liga javaslata alapján a minimálbért – a korábbi tervezetektől eltérően – nem több év alatt, hanem egy lépcsőben, 2025-től kellene felzárkóztatni a garantált bérminimumhoz. 

Ezzel a magyar minimálbér azonnal felzárkózna az Európai Unió középmezőnyéhez.

A javaslatról ugyanakkor még nem kezdődtek érdemi egyeztetések. Úgy tudjuk, a munkáltatók sem zárkóznak el a hazai minimálbér-rendszer teljes átalakításától, ugyanakkor a képviseletek már a tavaly év végi alkudozás során közölték, vége azoknak az időknek, amikor a legkisebb bérek 10-15 százalékkal emelkedhetnek. A korábbi bérmegállapodás tapasztalatai alapján viszont a munkaadói képviseletek is számíthatnának egy jelentős béremelés esetén kompenzációra.

Óriásit nőhet 2025-től a minimálbér összege

A két szakszervezeti konföderáció javaslata szerint a minimálbérnek el kellene érnie már januárban a bruttó 326 ezer forintot. Ebben az esetben ugyanakkor a mintegy 700-800 ezer, jelenleg a garantált bérminimum összegéért dolgozó munkavállaló hátrányba kerülne, így a keresetüket mindenképp emelni kell.

A minimálbér így jövőre 22-32 százalékkal nőhet, összege akár a 350 ezer forintot is elérheti

attól függően, hogy a egy ilyen megállapodás esetén a garantált bérminimumot milyen módon és mikor váltaná fel az ágazati bérminimum.

Átalakulás előtt a hazai bérrendszer

Ahogy arról a Mandiner elsőként beszámolt, a minimálbér jelentős, 50 százalékos emelését is tartalmazó, több évre szóló bérmegállapodás jöhet az idén. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Mandiner megkeresésére korábban elmondta:

már a 2023. novemberében megkötött minimálbér-megállapodás szövege is utal a következő évek változásaira. A munkáltatók és a szakszervezetek abban állapodtak meg, hogy a következő időszakban kidolgozzák az ágazati szintű kollektív megállapodások, bérmegállapodások rendszerét, amelynek egyelőre nincs hagyománya Magyarországon. 

„Jelenleg Magyarországon gyakorlatilag csak az országos szintű szociális párbeszéd, vagyis a VKF keretében meghozott, a munkavállalókat és a munkáltatókat érintő döntések jellemzőek, valamint a helyi, vállalati szintű kollektív megállapodásokra van gyakorlat. Ma nagyjából a munkavállalók 20 százaléka tartozik valamilyen kollektív szerződés hatálya alá. Az Európai Unió minimálbér-irányelve kimondja, hogy a tagállamoknak olyan menetrendet kell 2024 végéig kidolgozniuk, és bemutatniuk, amellyel néhány éven belül ez a kollektív szerződéses lefedettség 80 százalékra nőne. Ez kizárólag az ágazati szintű érdekegyeztetés kiterjesztésével valósítható meg” – fogalmazott a Munkástanácsok elnöke.

Ezt is ajánljuk a témában

Jelenleg a középszintű érdekegyeztetésnek nincs érdemi szerepe Magyarországon, egyedül a villamosenergia-ágazatban létezik ágazati szintű bérmegállapodás, és jól is működik, mivel az érintettek keresete magas, a munkavállalók többsége pedig elégedett a kollektív megállapodás tartalmával. Ha a javaslatot elfogadják a szociális partnerek és a kormány, akkor a következő években felálló ágazati párbeszéd bizottságoknak lenne a feladatuk az adott ágazatban megállapítani a legkisebb adható keresetet.

Ezt is ajánljuk a témában

 

Összesen 180 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
pipa89
2024. július 19. 09:50
A közszférát rendezzétek már! Azokat, akik nem orvosok, nem védőnők, nem ápolók, nem rendőrök, nem katonák, de ugyanúgy közfeladatot látnak el! Szégyenli az ember kimondani, hogy hány évesen, hány évtizednyi tapasztalattal mennyiért dolgozik... A minimálbér egy dolog, de a bértábla kész röhej! Azt hiszitek, hogy az utcáról bejött ember ugyanaz a munkaerő, mint akinek több évtizedes tapasztalata van? Elkeserítő.
files32
2024. július 19. 05:32
A kurmány mindent IS megtesz, s túró rudi áfáját 18% ra csökkentette. #legyetekbátorak.
files32
2024. július 19. 05:28
Lassan de biztosan a kormánytisztviselők elérik a minimálbér szintet. Az idén IS kimaradtak a béremelésből.
MyOp
2024. július 18. 23:23
Hiszem, ha látom, egyébként is az életszinvonal Nyugathoz való közelítéséhez ez a 22-30% is lepkefing. Pedig a Nyugat aztán - állítólag - hanyatlik rendesen, sokkal jobban, mint Kádárék idejében. Ott nincs is más, csak migráncs, buzik és rettenet, na meg lipsik. És ha A Kicsi nem lenne, talán még ez sem lenne.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!