Orbánnak nincs szerencséje a köztársasági elnökökkel.
Nyitókép: Thierry Monasse/Getty Images
„Akárhonnan is nézem, Orbánnak nincs szerencséje a köztársasági elnökökkel. A kiválasztásnál velük biztos nem töltet ki 500 pontos kérdőívet, talán a felcsúti házban elfogyasztandó, általa készített rántotta is kimarad, de azért mégis kell valamilyen szempontrendszernek lennie, ami alapján dönt.
Mert afelől ne legyen, nem lehet kétségünk, hogy Magyarország legfőbb közjogi pozíciójáról maga a miniszterelnök határoz, a parlamenti procedúra csak formaság. Ez biztosan így van, amióta ő ül a kormányfői székben, de korábban sem volt másként, jórészt a baloldal szerencsétlenkedései miatt.
De ezt most hagyjuk, maradjunk csak az »újkornál«, a politikai időszámításunk új kezdeténél, azaz a 2010 utáni időszaknál. Azóta ugye megfordult az elnöki palotában Schmitt Pál, Áder János, Novák Katalin és most Sulyok Tamás. A négy közül kettő idő előtt távozott, fogalmazhatunk úgy is: megbukott, Áder kitöltötte ciklusait, míg Sulyok Tamás helyzete erősen kérdőjeles.
A kérdés tehát úgy hangzott: vajon milyen szempontok alapján választhat Orbán?
Vannak rosszindulatú megközelítések, én ezeket nem osztom, de azért ideírom: egyesek szerint olyanokat helyez maga fölé, akik valójában mindig, ilyen-olyan okoknál fogva, alatta maradnak. Vagy, durvábban fogalmazva, akiket maga alatt tud tartani. Megint másként: akinek a dossziéja nem teljesen makulátlan. Én, mondom, messze nem értek egyet ezen véleményekkel, és inkább azt vélem: más szempont dominálhatnak.”
***
Ezt is ajánljuk a témában
„Mi nem akarjuk, hogy valaki más dönthessen a mi katonakorú fiataljainknak a bevetéséről, ide-oda vezényléséről” – utasította el a felvetést Orbán Viktor.
***
Hol marad a vízió, és mi lesz a nagy ígéretek teljesítésével? Kovács András írása.
Tavaly ősszel visszavonult a közélettől, de a jobboldal súlyos választási veresége most visszatérésre késztette Szentesi Zöldi Lászlót, aki ennek ellenére vallja: az ember nem a politikáért él.
Zárug Péter Farkas és Török Gábor mutatta be kedden legújabb kötetét. A szerzők állítják, ha meg akarjuk érteni a 2010–2026 közötti időszak magyar politikáját, ahhoz meg kell értenünk Orbán korának sajátos szerkezetét.
Orbán Anita rögtön megígérte, véget vetnek az EU-val szembeni „zsaroláspolitikának”.
Bebetonozott meggyőződés a baloldalon, hogy Orbán és a Fidesz körei uralják a magyar médiapiac 80 százalékát. De vajon honnan származik ez nemzetközileg is sokat hivatkozott adat a médiáról, és milyen problémák vannak vele?
Az új bolgár miniszterelnök többször méltatta a volt magyar kormányfőt.
Ezt az olcsó jakobinus hangulatkeltést kéne abbahagyni.
Oroszország 2026-ban is hatalmas mennyiségű földgáz kitermelésével számol, mivel az exportpiacokon továbbra is erős kereslet mutatkozik. A vezetékes szállítások mellett az LNG is kulcsszerepet játszik, amelyből európai országok is jelentős mennyiséget vásárolnak.
A Lannert Judit által felvázolt liberális képlet egy pszeudó-álszent-empátia, ami a gyakorlatban visszaüt.
