A kommunisták fel akarták számolni a nemzet nagyjainak temetkezési helyét, ám végül megmaradt a most 175 éves Fiumei úti sírkert, amelynek történetéről Móczár Gábort, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatóját kérdeztük.
Nyitókép: A Kerepesi temető (ma Fiumei úti sírkert) egy 1911-es felvételen. A háttérben a Deák-mauzóleum. Fotó: Fortepan/Schmidt Albin.
Miért volt szükség a kerepesi temetőre?
Mert a három nagy pesti temető, a terézvárosi, a ferencvárosi és a józsefvárosi egyszerűen megtelt – kezdi Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója – 1847-ben úgy döntött a városvezetés, hogy a kerepesi dülőben 100 hektárnyi területen alakítják ki az új temetőt, méghozzá Kerepesi temető néven.
A pestiek nem örültek neki, hiszen akkoriban a Nagykörút jelentette a város végét, a kerepesi dűlő pedig így nehezen megközelíthető volt.
Hivatalosan 1849. április elsején nyitották meg a temető kapuit, az első temetéseket pedig április 24-én tartották. Az iratok szerint az isaszegi csata során megsérült honvédeket Pestre, a Rókus kórházba szállították. Az ott elhunyt hősök földi maradványai kerültek aztán a Kerepesi temetőbe. Tudjuk, a temető mely területén voltak ezek a sírok, de nem leltek később a nyomukra. Az is bizonyos, hogy a Kossuth-mauzóleum kifejezetten azért került arra a területre, mert a hős 48-as honvédek közelébe szerették volna helyezni.
Ezt is ajánljuk a témában
A mai világban csak akkor tudjuk megtalálni a helyünket, ha a nemzeti identitásunkkal tisztában vagyunk. Ebben segíthetnek az emlékhelyek, s ezért fontos az emlékezetpedagógia, amely a történelmi ismeretekről és az érzelmi kötődésről szól – Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete tavasszal kinevezett főigazgatója a Mandinernek.
Ki volt a Kerepesi temető első nagyon híres elhunytja?
Az első neves személyiségtől 1851 júliusában búcsúztak az új temetőben, Egressy Béni, a Szózat zeneszerzője csupán 37 éves volt, mikor elhunyt. Az első nagy temetés aztán 1855 novemberében volt, ekkor a híres költőtől, Vörösmarty Mihálytól búcsúzott az ország. A levert szabadságharc után voltunk, tombolt a Bach-korszak elnyomása, így Vörösmarty temetési menete néma tüntetéssé vált.
Több tízezer ember kísérte az utolsó útjára Vörösmarty-t, hazafias megmozdulásnak számított ott lenni a búcsúztatásán. Az ő temetése mutatott irányt, ettől kezdve lett a történelmi személyiségek, nagy példaképek végső nyughelye a temető, s így vált szépen lassan nemzeti panteonná.
Jelentős esemény volt a temető szempontjából Batthyány Lajos miniszterelnök újratemetése 1870-ben, aki a szabadságharc mártírja volt. Akkor még nem állt a mauzóleum, amelyben ma az egykori miniszterelnök és családtagjai nyugszanak. A Habsburgok tiltása miatt a mauzóleum megépítésére a magyar kormány nem adhatott pénzt, így négy évvel később közakadozásból készült el az államférfihoz méltó síremlék.
Ezt is ajánljuk a témában
A haza bölcse, Deák Ferenc volt a mentora, a költő, Vörösmarty Mihály lányát vette el feleségül, nem mellesleg pedig az ő indítványozására került Savoyai Jenő lovasszobra a budai Várba. Következzék az egykori magyar miniszterelnök, Széll Kálmán élete! Ismét egy izgalmas írás a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról.
Ha nem tévedek, Deák Ferenc búcsúztatása volt a következő nagy esemény a temető életében.
Amikor 1876 januárjában elhunyt a haza bölcse, Deák Ferenc, nem volt kérdés, hogy ebben a temetőben lesz a végső nyughelye, és az sem, hogy tízezrek vesznek majd búcsút tőle. Az ő, ma is látható mauzóleuma végül 1887-ben készült el. Két évvel korábban,
1885-ben nyilvánították a dísztemetővé a területet, így a köztemetői funkciója háttérbe szorult.
1894-ben Deák után Kossuth Lajostól is itt vett végső búcsút az ország. A jeles államférfi első nyughelye máshol volt, a Kasselik-család ma látható kriptájának a helyén, csak később, a mauzóleum elkészülte után, 1909-ben került Kossuth a végső nyughelyére. A neki emelt mauzóleum pontosan tíz centivel magasabb, mint Deáké, de ennek is megvan az oka. A legtöbben ugyanis úgy vélekedtek, Kossuthra holtában is nem lenézni, hanem felnézni kell…
Ezt is ajánljuk a témában
A jó érzésű emberek megrohamozták a Nemzeti Színházat és az Operaházat, mert nem tűzték ki a fekete lobogót. 130 éve hunyt el Kossuth Lajos.
Aztán jött a kommunista időszak, és 1952-ben egyszerűen bezárták a nemzeti temetkezési helyét…
Még az is felmerült, hogy a kommunisták felszámolják a temetőt, ahol a nemzet nagyjai pihennek, de a történelem közbeszólt. 1956 októberében, a forradalom napjaiban ismét megnyitották és sok olyan embert temettek el itt akkoriban, akik a forradalom vétlen áldozatai voltak, vagy egy eltévedt golyó ölte meg őket, vagy egy szovjet tank lövése után a házak romjai között lelték halálukat. 1956 után ide temették el azokat a pufajkásokat is, akik a forradalom leverése közben haltak meg. A történelmi sírok között
1959-ben nyitották meg a Munkásmozgalmi Panteont, ami egy jól átgondolt ideológiai lépés volt, a munkásmozgalmat ugyanis így próbálták hozzákapcsolni a magyar történelmi múlthoz.
Ettől kezdve nem is temethettek el itt mást, csak a munkásmozgalom idézőjelben vett jeleseit, ezért van az, hogy a Farkasréti temető lett a második nemzeti sírhely, és ott alakítottak ki művészparcellát, ahol az ország művészi életének, sportjának nagyjai nyugszanak és ahová azóta is sokan temetkeznek. A Fiumei úti sirkertben már ritkábbak a nagy temetések. Tavaly itt vett végső búcsút az ország Sólyom László köztársasági elnöktől, aki úgy rendelkezett, hogy nem díszparcellában akar pihenni, hanem egy egyszerűbb sírban nyugszik a temető főútja mellett.
Ezt is ajánljuk a témában
376. Ennyi elhunytat temettek el az 1956-os forradalom alatt és közvetlenül utána a Fiumei úti sírkert 21-es parcellájában. Fegyverrel harcoló forradalmárok, a népharag miatt meglincselt ÁVH-sok és ártatlan civilek is ide kerültek. Szabó Viktor történésszel beszélgettünk az 1982-ben csaknem felszámolt parcelláról.
Megemlékeznek a temető 175 évéről?
Több megemlékezést is tartunk, és egy „Fiumei anno” című szabadtéri kiállítással is készülünk a sírkert megnyitásának 175. évfordulójára. Az április 22-én nyíló kiállítás korabeli képek segítségével mutatja majd meg a temető elmúlt évtizedeit. A zseniális hadvezér, Görgei Artúr legnagyobb haditettének, Buda 1849-es bevételének évfordulóján, május 21-én pedig egy 1848/49-es honvédemlékművet, az ismeretlen honvéd katona jelképes síremlékét avatjuk fel a Fiumei úti sírkertben, hiszen Buda bevétele is 175 éve történt.
Ezt is ajánljuk a témában
A Budavári Palota századfordulós fejlesztésével megbízott Hauszmann Alajos sokoldalú ember volt. Ha éppen nem épületeket tervezett, rendszeresen vadászott vagy vitorlázni járt. Egy esetben például az 1848-as szabadságharc egykori hadügyminisztere, az akkor már idős Görgei Artúr is fent volt a vitorlásán, amikor komoly veszélybe kerültek a Balatonon. Ismét egy izgalmas írás a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról!
Orbán Viktor viszont Székesfehérvárott született.
1849. április 14-én a magyar országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, és Kossuth Lajost kormányzó-elnökké választották.
A jó érzésű emberek megrohamozták a Nemzeti Színházat és az Operaházat, mert nem tűzték ki a fekete lobogót. 130 éve hunyt el Kossuth Lajos.
Az amerikai nagykövet Kossuth Lajostól is idézett a magyar nemzeti ünnepen.
Kossuth Lajos mellszobra 1990. március 15-e óta áll az amerikai törvényhozás, a Capitolium rotundájában.
Anglia, Skócia is megadta magát a woke propagandának, elképesztő törvények és eljárások zajlottak a bevándorlást vagy a transzmozgalmat kritizáló polgárok megregulázására az elmúlt fél évben. Következik: Írország.
Az ismert autós újságíró, Vályi István szerint a brazil pilóta túlnőtt a sporton, túlnőtt a Formula 1-en.
A mérkőzés előtt nagyon egyszerű volt a képlet: a mieink kettőből két meccset nyertek meg, míg a székely játékosokra épülő románok még pontot sem szereztek a Divízió-1-es jégkorong-világbajnokságon. Ám a harmadik diadal helyett egy fájdalmas és váratlan kudarc következett.
