Miért nevezi Orbán Viktor zsarolási kézikönyvnek Brüsszel legutóbbi húzását? Összefoglalónk!
Mint a Mandiner olvasói emlékezhetnek, 2024. januárjában Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kimondta: Brüsszel az LMBTQ-jogokhoz köti az uniós forrásainkat. Nem sokkal később kiderült az is, hogy a Financial Times egyik értesülése szerint az Unió sürgetni fogja tagállamait, hogy szüntessék meg a Magyarországnak szánt összes uniós támogatást, ha hazánk nem hátrál meg azon ígéretétől, hogy megakadályozza az EU által javasolt 55 milliárd dolláros katonai segélycsomagot Ukrajnának. Azt a segélycsomagot, amelyet az Európai Unió vállaltan hitelből szeretne finanszírozni, és amelyet az EU tagállamainak, így Magyarországnak is kellene majd visszatörlesztenie.
A lap értesülésének híre nagy port kavart a hazai és nemzetközi sajtóban. „Brüsszel úgy zsarolja Magyarországot, mintha nem lenne holnap” – reagált a hírre Orbán Balázs. A miniszterelnök politikai igazgatója hozzátette azt is: „Most már nem is próbálják titkolni”. Erről itt írtunk részletesebben.
„Úgy tűnik már hetes cikkelyes szappanopera, meg Sargentini sem kell a brüsszeli liberálisoknak, hogy előjöjjön belőlük a birodalmi diktatúra hangja. Már csak odaszólnak, mint a kocsmában, hogy fogjuk be, különben baj lesz!” – értékelt Varga Judit, az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnöke. A politikus ugyanakkor aláhúzta:
Magyarország soha nem enged a zsarolásnak!
Kezdődik az EP-kampány, tanulunk traktort vezetni.”
Ezt is ajánljuk a témában
Ordas, gusztustalan hazugság ez az egész, amelynek egy dologhoz van köze: ahhoz, hogy Magyarország az EU-ban egyedüliként nem hajlandó gyarmatként viselkedni. Kohán Mátyás írása.
A Reuters egy magas rangú európai tisztségviselőre hivatkozva nemrég cáfolta a Financial Times értesülését. A hírügynökség úgy tudja,
az Európai Unió állam- és kormányfői nem tárgyalnak olyan pénzügyi, gazdasági intézkedésekről, amelyek célja, hogy rákényszerítsék hazánkat Ukrajna finanszírozására.
Az üzleti lap cikkében hivatkozott dokumentum a tanács titkárságának egy háttérfeljegyzése, amely mindössze a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét írja le a vezető uniós tisztségviselő szerint. A Reuters forrása úgy véli, a dokumentum mindössze egy helyzetértékelés, amelynek nincs köze az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatásról folyó tárgyalásokhoz. A Financial Times által megismert dokumentum nem vázol fel semmilyen konkrét tervet sem a hosszú távú uniós költségvetéssel sem az ukrán segélycsomaggal kapcsolatban, és Magyarországgal szembeni lépéseket sem tartalmaz.
Nem sokkal később Phillip Pilkington, közgazdász is leszögezte: a Financial Times cikke kész bohózat. A szakértő szerint az EU említett stratégiája ugyanis a legalapvetőbb közgazdasági ismereteket is nélkülözi. Erről itt olvashat bővebben!
Az ügyben a Mandiner kérdéssel fordult Kovács Zoltánhoz. Mint a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár lapunknak elmondta:
az írásban hivatkozott, kiszivárgott dokumentum hátteréről és pontos tartalmáról nem derültek ki részletek.
Nem tudjuk, pontosan milyen forrásokra hivatkozott a Financial Times, a lapnak kiszivárgott dokumentum sem látott napvilágot, de az uniós intézmények és tisztviselők cáfolatai sem tolongtak. Sok tehát a kérdőjel az üzleti lap értesülése körül, de egy biztos, az ilyen típusú cikkek nem véletlenül születnek.” Az államtitkár Mandinernek adott nyilatkozatát teljes hosszában ide kattintva olvashatja.
A fentiek alapján cikkünk írásáig tehát úgy tűnt: a Bizottság mintegy figyelmeztető lövésnek szánhatta a Financial Times „értesülését”, azonban Orbán Viktor miniszterelnök keddi, Le Pointnak adott interjújából bizonyossá vált: Brüsszel ideológiai háborút vív Magyarország ellen.
Mint a miniszterelnök a francia lapnak adott interjúban fogalmazott: „ha a Financial Times közöl egy dokumentumot, amiben részletesen leírják a Magyarország elleni pénzügyi blokád és a velünk szembeni zsarolás forgatókönyvét, akkor biztosak lehetünk abban, hogy létezik ilyen. Megértem, hogy ezt a többieknek milyen nehéz elfogadni, hiszen az Európai Unió az elmúlt években egyre inkább imperialista irányba mozdult el, különösen az Egyesült Királyság kilépése után. Egyre kevésbé szuverén államok közösségéről van szó.
Egyre többször, függetlenül attól, hogy milyen jogaid vannak a Szerződések alapján, milyen ésszerű érvet hozol fel nekik, olyasmire próbálnak rákényszeríteni, amit nem akarsz.”
„Még konkrétabban: Brüsszel az elmúlt években ideológiai háborút vív Magyarország ellen, és folyamatosan zsarolni próbál bennünket. Még a bizottság elnöke is nyilvánosan kijelentette a legutóbbi parlamenti ülésen, hogy Magyarország addig nem kapja meg a neki járó uniós forrásokat, amíg nem hajlandó változtatni a migrációval és a genderrel kapcsolatos álláspontján. Szóval mi ez, ha nem zsarolás? Mi, magyarok hosszú évek óta ilyen körülmények között élünk” – tette hozzá Magyarország miniszterelnöke.
A kormányfő szerint a Financial Times értesülésével megjelent a zsarolási útmutató, Brüsszelt ismerve képesek is rá. Az ukrajnának szánt támogatás kapcásn ugyanakkor a magyar kormányfő leszögezte: „Megértem az ukránokat. Szeretnék egy hatalmas összeg garanciáját a lehető leghosszabb ideig. Értem, de ez nem európai érdek. Európában másként kell viselkednünk. Ennyi pénzre az európaiaknak is szükségük van. Európában egyre jobban szenvedünk a gazdaság gyenge teljesítményétől. Ez a pénz nagyon hasznos lenne az európai népeknek, a franciáknak, a németeknek, a magyaroknak, a lengyeleknek…
Összességében úgy gondolom, hogy több érv van a mi megoldásunk mellett – évenkénti döntés, a fejlemények függvényében felülvizsgálva –, mint az ellenoldalnak, akik 50 milliárd eurót szeretnének egyszerre kiosztani Ukrajnának négy évre”
– fogalmazott a miniszterelnök. A kormányfővel készült interjú összefoglalóját ide kattintva, míg az eredeti, teljes interjút magyar nyelven itt olvashatja.
Ezt is ajánljuk a témában
A miniszterelnök a francia Le Pointnak adott terjedelmes interjút.
***
Nyitókép: MARKUS SCHOLZ / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
„Ez nem ígéretpolitika — ez valódi, komoly, európai forrás, amely közvetlenül a parajdiakat segíti. Most a bukaresti kormányon a sor” – fogalmazott Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő.
Hiába akar a britek jelentős része visszatérni az EU-ba, az unió urai nem olyan lelkesek.
A felmérések szerint a 18–28 évesek 60%-a támogatná az uniós tagság visszaállítását.
Miközben Ázsia és más térségek erősödnek, a kontinens országai között nő a széthúzás.
Kicsit zajosan, kicsit színpadiasan, de megérkeztünk a fősodorba. Kohán Mátyás írása.
Pedig mindannyian tudják, hogy valójában legalább annyira versenyképességi, mint amennyire Kína-problémájuk van.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
