„A bővítés a csúcsra járatott háborús politika egyik fő eszköze”, melynek a Voks 2025 szavazással is gátat szabhatunk – jelentette ki Dömötör Csaba Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján szerdán.
Mint arról a Mandiner is beszámolt, Marta Kos, uniós bővítési biztos egyértelmű állásfoglalást közölt. Az Európai Parlament külügyi bizottságában kedden kijelentette: hogy a következő uniós ciklus végéig, azaz 2029-ig le akarják zárni a bővítési folyamatot.
A biztos úgy fogalmazott:
Ukrajna uniós csatlakozása kulcsfontosságú biztonsági garancia. Valóra kell váltanunk.
Haladnunk kell előre, hogy fenntartsuk a reformok lendületét Ukrajnában, segítsük tagállamainkat aggodalmaik kezelésében, és végül válaszoljunk a második világháború óta jelentkező legnagyobb biztonsági kihívásokra”.
Hozzátette, a folyamat gyorsítása érdekében Brüsszel egy alternatív döntéshozatali mechanizmus bevezetésén is dolgozik. Ezzel azt kívánják elérni, hogy a kétoldalú viták – például a magyar vétók – ne akadályozhassák tovább az uniós bővítést.
Ezt is ajánljuk a témában
Marta Kos szerint a bővítés kulcsfontosságú biztonsági garancia, ezért új módszerekkel segítenék elő Ukrajna és más országok csatlakozását, még ebben a ciklusban.
Ennek kapcsán tartott sajtótájékoztatót Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője. „Az Európai Bizottság most már az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt is megerősítette, hogy minden létező eszközt be fognak vetni a gyorsított ukrán tagságért, amelyet 2029-ig meg akarnak valósítani” – közölte Dömötör szerdán Brüsszelben.
A Fidesz EP-képviselője magyar újságíróknak nyilatkozva felidézte: Marta Kos bővítési biztos az EP külügyi szakbizottságának rendkívüli ülésén közölte, hogy még a 2029-ig tartó intézményi ciklusban be akarják fejezni a bővítési folyamatot.
Elmondása szerint a bővítési biztos arról is beszélt, hogy
még az uniós tagság bekövetkezte előtt fokozatosan meg akarják nyitni az EU piacait az ukrán termékek előtt.
„Az, hogy ez mivel jár, nagyon jól tudják a magyar gazdák, hiszen 2022-ben Brüsszel döntött arról, hogy a mezőgazdasági piacokat megnyitja, ami óriási jövedelmi károkat okozott a kelet-európai, így a magyar gazdáknak. Ezért kellett a kormánynak lépnie” – emlékeztetett.
Ezt is ajánljuk a témában
Az unió vezető politikusai, Ursula von der Leyen és Manfred Weber, valamint a TISZA Párt képviselői sem beszélnek az esetleges ukrán EU-csatlakozás brutális következményeiről. Brüsszelben azonban szorgalmasan dolgoznak az „ügyön”.
Szavai szerint az Európai Bizottság megerősítette azt is, hogy olyan jogi eljáráson dolgoznak, amely egyszerűsíti a bővítésről szóló döntést, és amellyel figyelmen kívül lehet hagyni a döntést esetlegesen akadályozó kétoldalú vitákat. Egyértelműen Magyarországra utalnak ilyenkor – jelentette ki.
„Ez magyarul azt jelenti, hogy ki akarják iktatni azokat az álláspontokat, így a magyar álláspontot, amelyek nem támogatják ezt a gyorsított eljárást. A migrációs paktum és a háborús politika után most már a bővítéspolitikában is ki akarják venni a kezünkből a döntés jogát” – fogalmazott.
Az EP-képviselő tájékoztatása szerint a bővítésért felelős uniós biztos azt is kijelentette, hogy az ukrán bővítés Európa biztonságának kulcsfontosságú garanciája. Ez – mint kijelentette – „érthetetlenül abszurd kijelentés” annak ismeretében, hogy egy háborúban lévő országról van szó, amely a napokban oroszországi célpontokat támadott és orosz támadás alatt is áll. Ilyen körülmények között ezek a tervek nem a biztonság garanciáját hozzák el Európa számára, hanem jobban "belecibálják" egész Európát a háborúba. Ilyen értelemben a bővítés a „csúcsra járatott háborús politika” egyik fő eszköze – jelentette ki.
Ezzel a megközelítéssel, ezzel a tervvel
az Európai Bizottság végleg hátrahagyta azt a megközelítést, hogy a bővítés során az érdemek számítanak, és azt, hogy meg kell felelni bizonyos szigorú követelményeknek, feltételeknek.
Maradt helyette a háborús megközelítés és az üzleti érdekek maradéktalan kiszolgálása – mondta Dömötör Csaba, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy Brüsszelben úgy képzelik el az ukrán bővítési folyamatot, hogy egy szót sem szólnak a várható következményekről, arról, hogy hogyan csökkennének a támogatási programok, a kohéziós források, az agrártámogatások, és egy szót sem akarnak ejteni a biztonsági kockázatokról – közölte.
Érvelése szerint már a kérdések puszta felvetése is üldözendő gyakorlatnak számít az Európai Parlamentben, ahol – mint emlékeztetett – a Tisza Párt EP-képviselői is ukránzászlós pólókban mászkálnak.
Nem véletlenül, hiszen az Európai Néppárt ennek a bővítési mániának a fő motorja itt az Európai Parlamentben.
A bővítési biztos is Manfred Weber embere, ugyanúgy, mint Magyar Péter. Úgy akarják ezt a bővítési folyamatot végigvinni, hogy nemcsak a kormányok, nemcsak a vonakodó kormányok, hanem az európai emberek hangját is ki akarják iktatni, ki akarják zárni azért, mert ettől a hangtól félnek, mint a tűztől” – fogalmazott.
Ezért is fontos, hogy már több mint 1,6 millióan vettek részt a Voks 2025 kezdeményezésben. A magyarok hangja ebben az ügyben már most biztosan lesz akkora, hogy azt mindenki meg fogja itt Brüsszelben hallani. „Legyen még nagyobb ez a hang, ezért is biztatunk mindenkit arra, hogy vegyen részt a véleménynyilvánító szavazáson” – tette hozzá nyilatkozatában Dömötör Csaba.
MTI/Mandiner
Nyitókép: Ukrán elnöki hivatal/AFP
***
Ezt is ajánljuk a témában
A több mint másfél millió kitöltő szerinte azt jelzi, hogy a magyar emberek számára Ukrajna uniós csatlakozása nem távoli, hanem közvetlenül érintő kérdés.
***
Egy hadviselés, amit már nem a harctéren, hanem drónhangárokban és titkos logisztikai műveletekkel vívnak; ez már az új korszak jele: a szabotázsoké.
Az orosz védelmi minisztérium elismerte: Ukrajna öt orosz területen hajtott végre támadást.
„Én azt látom, hogy egyre inkább az eszkaláció fele haladunk, nem afelé, hogy megállapodnának a felek” – mondta Resperger István.
„Ügyfelem vissza szeretne térni Magyarországra, hiszen itt van a családja és itt építette ki az egzisztenciáját” – mondta Sz. Alekszandrov ügyvédje.
Még az ukránokat is meglepte a minisztérium döntése.
A külügyminiszter pontot tett a találgatások végére, elmondta mi Magyarország igazi érdeke.
Vasárnap eldől, jó döntésnek bizonyult-e.
Mit gondol az európai társadalom az unió teljesítményéről? Szükség van-e a tagországok szerint Ukrajna csatlakozására? Milyen megélhetési kihívásokkal szembesül a lakosság? Mutatjuk.
