Minden eddiginél korábban, már januárban elkezdődtek a minimálbér emeléséről szóló tárgyalások

2024. január 25. 06:02

Nem vesztegetik az időt a szociális partnerek: már tárgyalja a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma azt a módszertant, amely eldöntheti a minimálbér 2025-ös összegét – tudta meg a Mandiner. Mutatjuk a részleteket.

2024. január 25. 06:02
Nagy Kristóf

A jövő évi minimálbér emelésének mértékét is meghatározhatja az a módszertan, amelyről már elkezdődtek a tárgyalások a szakszervezetek, a munkáltatói érdekképviseletek és a kormány között – derül ki a Mandiner birtokába jutott dokumentumból. A Munkástanácsok Országos Szövetsége által előterjesztett javaslathoz a Liga Szakszervezetek és a Magyar Szakszervezeti Szövetség is csatlakozott, vagyis 

a munkavállalói oldal már konszenzusra jutott azzal a tervezettel kapcsolatban, amelynek célja, hogy az elmúlt évtizedek gyakorlatával szakítva kiszámítható és szabályozott módon, a szükséges adatok ismeretében dönthessen a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértékéről.

A módszertan hatalmas előrelépést jelent, mert a szabályozott bértárgyalások eredményeképp a kötelező legkisebb keresetek emelése 

  • egyfelől jobban igazodna a nemzetgazdaság legfontosabb mutatóihoz, valamint az érintett háztartások valós jövedelmi helyzetéhez; 
  • másfelől figyelembe venné a költségvetés és a versenyszféra teljesítményét és az érintett – elsősorban mikro- és kisvállalkozások – teherviselő képességét.

A minimálbér és a garantált bérminimum emelésének szabályozása az európai minimálbér irányelv 2024-es bevezetése szempontjából is fontos lépés.

A valóságra támaszkodva nőhet a minimálbér

Régóta nehézséget okoz, hogy az őszi bértárgyalások kezdetén a szakszervezetek és a munkáltatók nem tudnak hozzáférni azokhoz a makrogazdasági és munkaerőpiaci adatokhoz, amelyek nélkülözhetetlenek lennének az eredményes tárgyalások lefolytatásához. Több olyan adat ismerete is elengedhetetlen lenne, amelynek a tárgyalások kezdetén még a kormány sem biztos, hogy birtokában van.

Ennek oka, hogy a nemzetközi irányelvek szerint működő Központi Statisztikai Hivatal a szükséges adatokat csak jóval később hozza nyilvánosságra, mint a bértárgyalások kezdete. A bértárgyalások szabályozott lefolytatásához ugyanakkor előzetes adatokat már tudna szolgáltatni a statisztikai hivatal, a még nem hozzáférhető mutatókat pedig az előrejelzések és a szakértői becslések tudnák helyettesíteni.

Eddig nem volt elfogadott módszertan, éppen ezért ezeknek az adatoknak a megismerhetőségéről és a szakértői elemzések elkészítéséről senki sem gondoskodott. Ez már idén megváltozhat, mivel a szakszervezetek előterjesztése rögzíti,

  1. a bértárgyalások kiindulópontja a legalább 20 nappal korábban elkészített és átadott szakértői jelentések megvitatása, valamint
  2. a minimálbér és a garantált bérminimum emelésére tett szakszervezeti és munkáltatói javaslatok előterjesztése.

Nem lesz automatikus minimálbér-mechanizmus

A több nyugat-európai országban működő, ám a rendkívüli gazdasági változásokat – például az elmúlt évek rekordmagas inflációját – kezelni nem képes automatikus indexálást nem támogatja sem a munkáltatói, sem a munkavállalói oldal.

Ez azt jelenti, hogy a szabályozott, valós, becsült és előrejelzett adatsorokra épülő bértárgyalásoknak is fontos eleme marad a két oldal vitája, alkudozási folyamata.

A tárgyalások kezdete előtt legalább 20 nappal már fel tud készülni a két oldal, ha megismeri a bártárgyalás évének adatait. Ezek:

  • Infláció: a fogyasztói árindex adott éves változása, részletesen bemutatva az alsó két jövedelmi tizedbe tartozó háztartások fogyasztói kosarának árindexét.
  • Átlagkereset: a havi és egy órára számított bruttó átlagkereset és mediánkereset mértéke, valamint ezek aránya a törvényes minimálbérhez viszonyítva.
  • Hozzáadott érték: a vállalatok és a minimálbéres munkavállalókat nagy arányban foglalkoztató vállalatok létszámra, ledolgozott munkaórára és bérköltségre vetített termelékenysége.
  • Munkaerőpiaci mutatók: foglalkoztatottság, munkanélküliség, valamint a betöltetlen álláshelyek száma és aránya.

Szakértői jelentések és előrejelzések segíthetik a szociális partnereket

A minimálbér tárgyalások időszakában, vagyis az utolsó negyedév kezdetén az adott év változásait legfeljebb megbecsülni tudják a szakértők, ugyanakkor az év végén ezek már pontos becslések. A minimálbér megfelelő mértékű emeléséhez ez viszont még nem elegendő, a következő év makrogazdasági és munkaerőpiaci folyamatainak előrejelzése is nélkülözhetetlen, beleértve

  • a várható infláció mértékét, kiemelten az élelmiszerek, az üzemanyagok és a háztartási energia árának változását,
  • az átlagkereset várható emelkedését,
  • a GDP változását,
  • a foglalkoztatottság és a munkanélküliségi ráta változását, valamint
  • a nominális és fajlagos munkaerőköltség változását a vállalati szférában.

A mutatókra vonatkozó előrejelzésekhez kiindulópont lenne a Magyar Nemzeti Bank részletes előrejelzése, amelyet két gazdaságkutató intézet előrejelzése egészítene ki.

Az adatok átadása mellett a szakszervezetek és a munkáltatók javaslatát segítenék azok a szakértői forgatókönyvek, amelyek a minimálbér emelésének különböző mértékeinek hatását mutatnák be. Ez azt jelenti, a felek tisztában lennének vele, hogy például egy 10 százalékos minimálbér emelés milyen hatással lenne

  • az inflációra és az alacsony jövedelmű háztartások megélhetési költségeire,
  • a bérarányok változására,
  • az Európai Unió többi országának minimálbérszintjével összehasonlított rangsorban, euróban és vásárlóerő paritáson meghatározva,
  • valamint a leginkább érintett vállalkozások foglalkoztatási helyzetére.

A Mandiner információi szerint a szakszervezeti oldal módszertani javaslatáról a VKF elkövetkező ülésein intenzív egyeztetéseket folytatnak a felek, mivel a munkáltatók még nem alakították ki végleges álláspontjukat. A szempontrendszerről várhatóan még az év első felében konszenzusra jutnak a képviseletek.

A minimálbérek emelését szabályozó módszertan véglegesítéséhez ugyanakkor várhatóan a két adatszolgáltató, vagyis a KSH és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jóváhagyására is szükség lesz.

A bérek szempontjából sorsdöntő év lesz 2024

A minimálbérek emelésének módszertani szabályozása fontos, ám 2024 sokkal nagyobb változásokat is hozhat a magyarországi munkavállalók érdekében.

Továbbra is a napirenden szerepel egy hosszútávú, több évre szóló bérmegállapodás megkötése. Ennek eredményeképp jelentősen nőhetne a minimálbér összege.

A fizetések felzárkózását tovább segítené emellett a Munkástanácsok kezdeményezése, amelynek célja, hogy a középszintű, ágazati érdekegyeztetés rendszere meghonosodjon Magyarországon. Ennek eredményeképp az országosan meghatározott garantált bérminimum helyett – akár ennek megtartásával, akár megszüntetésével – az ágazati bérminimumok rendszere segítené a keresetek dinamikus felzárkózását a nyugat-európai bérszínvonalhoz.

Ezt is ajánljuk a témában

Szintén ebben az évben kell végrehajtani az európai minimálbér bevezetését. Az irányelv ugyanakkor nagyrészt csak ajánlásokat tartalmaz, ám az érdekképviseleteknek és a kormánynak is szándékában áll ezek átültetése a hazai gyakorlatba. Az európai minimálbér célja, hogy a munkából élők keresete ne lehessen kisebb, mint a jövedelmi szegénységi küszöb. Magyarország és a hazai minimálbér ugyanakkor évek óta megfelel ennek az alapvető kritériumnak.

Ezt is ajánljuk a témában

Brüsszel szerint nem kell eredményeket elérni, a törekvés is elegendő

November közepéig kell az Európai Unió tagállamainak végrehajtaniuk az európai minimálbér bevezetését. Az „EU-ban biztosítandó megfelelő minimálbérről” szóló, 2022-ben elfogadott, az uniós országok számára kötelezően bevezetendő irányelv átültetéséről már hónapok óta egyeztet a magyar kormány a szociális partnerekkel, vagyis a szakszervezetekkel és a munkáltatói érdekképviseletekkel. Ennek eredményeként 2025-ben már hivatalosan is európai minimálbér lesz a magyar kötelező legkisebb kereset, noha a követelményeknek most is megfelel az összeg. Brüsszel közben színt vallott: csak szavak szintjén létezik az európai minimálbér. A tagállamokra nézve kötelező irányelv nem tartalmaz kézzelfogható új elemeket, ráadásul a bizottság szakértői szerint nem eredményeket kell felmutatniuk a tagállamoknak, mindössze erőfeszítéseket kell tenniük, éppen ezért szankciók sincsenek. Mindez alátámasztja, hogy Dobrev Klára éveken keresztül nem mondott igazat a választóknak.

Ezt is ajánljuk a témában

Nyitókép: Bence Bezeredy/Getty Images

Kapcsolódó cikkek

Összesen 1 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik