Minden eddiginél korábban, már januárban elkezdődtek a minimálbér emeléséről szóló tárgyalások

A jövő évi minimálbér emelésének mértékét is meghatározhatja az a módszertan, amelyről már elkezdődtek a tárgyalások a szakszervezetek, a munkáltatói érdekképviseletek és a kormány között – derül ki a Mandiner birtokába jutott dokumentumból. A Munkástanácsok Országos Szövetsége által előterjesztett javaslathoz a Liga Szakszervezetek és a Magyar Szakszervezeti Szövetség is csatlakozott, vagyis 

A módszertan hatalmas előrelépést jelent, mert a szabályozott bértárgyalások eredményeképp a kötelező legkisebb keresetek emelése 

• egyfelől jobban igazodna a nemzetgazdaság legfontosabb mutatóihoz, valamint az érintett háztartások valós jövedelmi helyzetéhez; 
• másfelől figyelembe venné a költségvetés és a versenyszféra teljesítményét és az érintett – elsősorban mikro- és kisvállalkozások – teherviselő képességét.

A minimálbér és a garantált bérminimum emelésének szabályozása az európai minimálbér irányelv 2024-es bevezetése szempontjából is fontos lépés.

A valóságra támaszkodva nőhet a minimálbér

Régóta nehézséget okoz, hogy az őszi bértárgyalások kezdetén a szakszervezetek és a munkáltatók nem tudnak hozzáférni azokhoz a makrogazdasági és munkaerőpiaci adatokhoz, amelyek nélkülözhetetlenek lennének az eredményes tárgyalások lefolytatásához. Több olyan adat ismerete is elengedhetetlen lenne, amelynek a tárgyalások kezdetén még a kormány sem biztos, hogy birtokában van.

Ennek oka, hogy a nemzetközi irányelvek szerint működő Központi Statisztikai Hivatal a szükséges adatokat csak jóval később hozza nyilvánosságra, mint a bértárgyalások kezdete. A bértárgyalások szabályozott lefolytatásához ugyanakkor előzetes adatokat már tudna szolgáltatni a statisztikai hivatal, a még nem hozzáférhető mutatókat pedig az előrejelzések és a szakértői becslések tudnák helyettesíteni.

Eddig nem volt elfogadott módszertan, éppen ezért ezeknek az adatoknak a megismerhetőségéről és a szakértői elemzések elkészítéséről senki sem gondoskodott. Ez már idén megváltozhat, mivel a szakszervezetek előterjesztése rögzíti,

1. a bértárgyalások kiindulópontja a legalább 20 nappal korábban elkészített és átadott szakértői jelentések megvitatása, valamint
2. a minimálbér és a garantált bérminimum emelésére tett szakszervezeti és munkáltatói javaslatok előterjesztése.

Nem lesz automatikus minimálbér-mechanizmus

A több nyugat-európai országban működő, ám a rendkívüli gazdasági változásokat – például az elmúlt évek rekordmagas inflációját – kezelni nem képes automatikus indexálást nem támogatja sem a munkáltatói, sem a munkavállalói oldal.

Ez azt jelenti, hogy a szabályozott, valós, becsült és előrejelzett adatsorokra épülő bértárgyalásoknak is fontos eleme marad a két oldal vitája, alkudozási folyamata.

A tárgyalások kezdete előtt legalább 20 nappal már fel tud készülni a két oldal, ha megismeri a bártárgyalás évének adatait. Ezek:

• Infláció: a fogyasztói árindex adott éves változása, részletesen bemutatva az alsó két jövedelmi tizedbe tartozó háztartások fogyasztói kosarának árindexét.
• Átlagkereset: a havi és egy órára számított bruttó átlagkereset és mediánkereset mértéke, valamint ezek aránya a törvényes minimálbérhez viszonyítva.
• Hozzáadott érték: a vállalatok és a minimálbéres munkavállalókat nagy arányban foglalkoztató vállalatok létszámra, ledolgozott munkaórára és bérköltségre vetített termelékenysége.
• Munkaerőpiaci mutatók: foglalkoztatottság, munkanélküliség, valamint a betöltetlen álláshelyek száma és aránya.

Szakértői jelentések és előrejelzések segíthetik a szociális partnereket

A minimálbér tárgyalások időszakában, vagyis az utolsó negyedév kezdetén az adott év változásait legfeljebb megbecsülni tudják a szakértők, ugyanakkor az év végén ezek már pontos becslések. A minimálbér megfelelő mértékű emeléséhez ez viszont még nem elegendő, a következő év makrogazdasági és munkaerőpiaci folyamatainak előrejelzése is nélkülözhetetlen, beleértve

• a várható infláció mértékét, kiemelten az élelmiszerek, az üzemanyagok és a háztartási energia árának változását,
• az átlagkereset várható emelkedését,
• a GDP változását,
• a foglalkoztatottság és a munkanélküliségi ráta változását, valamint
• a nominális és fajlagos munkaerőköltség változását a vállalati szférában.

A mutatókra vonatkozó előrejelzésekhez kiindulópont lenne a Magyar Nemzeti Bank részletes előrejelzése, amelyet két gazdaságkutató intézet előrejelzése egészítene ki.

Az adatok átadása mellett a szakszervezetek és a munkáltatók javaslatát segítenék azok a szakértői forgatókönyvek, amelyek a minimálbér emelésének különböző mértékeinek hatását mutatnák be. Ez azt jelenti, a felek tisztában lennének vele, hogy például egy 10 százalékos minimálbér emelés milyen hatással lenne

• az inflációra és az alacsony jövedelmű háztartások megélhetési költségeire,
• a bérarányok változására,
• az Európai Unió többi országának minimálbérszintjével összehasonlított rangsorban, euróban és vásárlóerő paritáson meghatározva,
• valamint a leginkább érintett vállalkozások foglalkoztatási helyzetére.

A minimálbérek emelését szabályozó módszertan véglegesítéséhez ugyanakkor várhatóan a két adatszolgáltató, vagyis a KSH és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jóváhagyására is szükség lesz.

A bérek szempontjából sorsdöntő év lesz 2024

A minimálbérek emelésének módszertani szabályozása fontos, ám 2024 sokkal nagyobb változásokat is hozhat a magyarországi munkavállalók érdekében.

A fizetések felzárkózását tovább segítené emellett a Munkástanácsok kezdeményezése, amelynek célja, hogy a középszintű, ágazati érdekegyeztetés rendszere meghonosodjon Magyarországon. Ennek eredményeképp az országosan meghatározott garantált bérminimum helyett – akár ennek megtartásával, akár megszüntetésével – az ágazati bérminimumok rendszere segítené a keresetek dinamikus felzárkózását a nyugat-európai bérszínvonalhoz.

Szintén ebben az évben kell végrehajtani az európai minimálbér bevezetését. Az irányelv ugyanakkor nagyrészt csak ajánlásokat tartalmaz, ám az érdekképviseleteknek és a kormánynak is szándékában áll ezek átültetése a hazai gyakorlatba. Az európai minimálbér célja, hogy a munkából élők keresete ne lehessen kisebb, mint a jövedelmi szegénységi küszöb. Magyarország és a hazai minimálbér ugyanakkor évek óta megfelel ennek az alapvető kritériumnak.

Nyitókép: Bence Bezeredy/Getty Images