Lázár: Nagy magyar cégek kastélyokat fogadhatnak örökbe
Az örökbefogadónak gondoskodnia kell arról, hogy minden magyar ember hozzáférjen ezekhez az épületekhez, másrészt az örökbefogadó felelőssége, hogy nevelgesse ezeket az épületeket.
Kastélyokat adna örökbe a kormány az olyan nagy cégeknek, mint az OTP vagy a MOL. Mikor indul a program? Látogathatók maradnak-e az épületek? Tárgyalnak-e Csányi Sándorral? Gyorsinterjú az építésügyi és közlekedési miniszterrel.
A parlament elfogadta a törvényt, melynek nyomán – ahogy minap fogalmazott – kastély-örökbefogadási program indul. Vagyis az állam a több mint negyvenmilliárdból felújított állomány egy részét átadja. Mit jelent ez pontosan?
Mindig nagy kérdés, hogy miután építészeti értéket teremtünk vagy mentünk az utókornak, azt hogyan lehet üzemeltetni, belakni, fenntartani, illetve hasznosítani. Természetesen vannak olyan épületegyüttesek, mint a keszthelyi, a nagycenki vagy a tiszadobi kastély, valamint akár a fenékpusztai lovasközpont, amik a sztori és a művészeti lépték miatt különleges történeti értéknek számítanak Magyarország számára. Ezeknél adott a közösségi funkció, maradnak is az állam, egész pontosan a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő működtetésében. De akadnak olyan helyek, ahol ezt nem olyan könnyű megoldani, így ezeknél egy szűkkörű örökbefogadási programot indítunk.
Ezt is ajánljuk a témában
Az örökbefogadónak gondoskodnia kell arról, hogy minden magyar ember hozzáférjen ezekhez az épületekhez, másrészt az örökbefogadó felelőssége, hogy nevelgesse ezeket az épületeket.
Mik a feltételek?
Csak olyan, magyar tulajdonú vagy vezetésű nagyvállalatok jöhetnek szóba, amik nemzetközi elismertséggel, presztizzsel bírnak. Ilyen a Richter, a Magyar Bankholding, a MOL vagy az OTP.
Úgy vélem, ezek a cégek készek és képesek arra, hogy nagy értékű kastélyingatlant rájuk bízzunk. Nekik ezeket aztán a köz javára kell működtetniük, gondoskodni a fejlesztésről és a fenntartásról. Ezzel párhuzamosan tárgyalunk a Magyar Katolikus Egyházzal, egyes önkormányzatokkal és egyetemekkel is. A cél az, hogy legyen valódi gazdája ezeknek a csodálatos épületeknek. Sokszorproblémát jelenthet, ha egy nagy állami kezelőközpont távolról igazgatja az ügyeket. Szenvedély, helyismeret, kitartás és anyagi erőforrások egyaránt szükségesek ehhez a feladathoz.
Korábban elterjedt a közvéleményben, hogy bizalmi nagyvállalkozókhoz kerülnek a rendbe tett kastélyok, ahová így később az egyszerű állampolgár már be sem juthat. Ez félreértés volt?
Ez butaság.
Valamennyi kastélynak és várnak meg kell tartani a közfunkcióját, mindegyik továbbra is látogatható lesz.
Az örökbefogadó nagyvállalatok csak akkor kereshetnek ezen a tevékenységen, ha megfelelnek a feltételeknek, vagyis összességében sok-sokmilliárd forintot áldoznak az érintett ingatlanokra. Reményeim szerint ez a „köz és magán együttműködés” kivételesen sikeres lehet. Azt szeretném, hogy ezek a nagyvállalatok az amúgy méltányolandó sportfinanszírozás mellett végre az örökségvédelembe, közös nemzeti kincseink ápolásába és fenntartásába is beszállnának.
Akkor lesz alkalma egyeztetni erről az OTP-ben és a Magyar Labdarúgó Szövetség vezetésében is érintett Csányi Sándorral.
Igen, de szoktam is vele rendszeresen tárgyalni.
A viszonyunk kisimult, alkalmas arra, hogy egy kastélyt átvegyen.
Mi a menetrend?
A jogszabály hatályba lépése után lesz lehetőség arra, hogy megkezdjük az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat, fél éven belül lesz eredmény.
Nyitókép: Lázár János Facebook-oldala