Budapesten a legolcsóbb és a legdrágább kerületek havi átlagos bérleti díjai között több mint 150 ezer forint a különbség.
A július utolsó hetétől szeptember elejéig tartó albérletcsúcsszezon utolsó nagy hajrája zajlik ezekben a napokban. A felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetése után beindult piac tapasztalatairól Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője számolt be a Mandinernek.
Július végén az egyetemekre frissen bekerült hallgatók közül az igazán tudatosak máris albérletvadászatba kezdtek, de sokan mozgolódtak azon diákok közül is, akik már nem a gólyák közé tartoznak, általában egy évre vesznek ki egy lakást, a következő nyáron pedig továbbállnak egy másik albérletbe. Most, augusztus vége felé érzékelhető egy újabb keresési hullám azok részéről, akik vagy „az utolsó pillanatban ébrednek”, vagy eredetileg ugyan nem albérletben tervezték a lakhatásukat a tanulmányuk ideje alatt, ám kollégiumi férőhelyet nem sikerült szerezniük – fejti ki Balogh László. Azt mondja, a kollégium versus albérlet dilemma ma inkább csak a fővárosban jellemző, mert az általános tapasztalat az, hogy
a nagy egyetemvárosok kollégiumi ellátása jobban lefedi az igényeket,
mivel ezekben az intézményekben tudják, hallgatóik többsége nem az adott település lakója. Ráadásul az elmúlt négy-öt évben komoly kollégiumfejlesztési programok zajlottak.
Az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője kiemeli: az albérletek iránti kereslet az elmúlt időszakban jócskán, körülbelül 10-15 százalékkal növekedett, amit a kínálat is igyekszik lekövetni. Míg ugyanis a ponthatárok meghirdetése előtt még kevesebb mint 12 ezer lakásból válogathattak az érdeklődők, most ez a szám meghaladja a 14 ezret. „A tulajdonosok is tudják természetesen, hogy ebben a periódusban lehet a legkönnyebben és a legjobb áron kiadni az ingatlanjukat” – jelzi a szakember, hozzátéve, hogy a már említett „albérletkeringő” – vagyis a határozott időre szerződők továbbállása – ugyancsak növeli a kínálatot.
Ám bérbeadásra szánt ingatlanból még így is jóval kevesebb van, mint amennyi a korábbi években elérhető volt a piacon. A járvány utáni időszakban, 2020–2022 között történelmi csúcson volt a kiadó ingatlanok száma, 2021 elején például 28 ezer ilyen lakás vagy ház volt elérhető. „A mostani 14 ezres kínálat hátterében az áll, hogy a befektetők ingatlanpiaci aktivitása alacsonyabb” – mondja Balogh László, amit leginkább azzal magyaráz, hogy
a bérleti díjakból elérhető hozam még mindig nem rúg labdába a hozzájuk képest körülbelül háromszoros nyereséget hozó állampapírokkal szemben.
Az összességében szűkösebb kínálat miatt ugyanakkor a bérleti díjak folyamatosan nőnek: a KSH és az ingatlan.com közös lakbérindexe szerint 2023-ban az emelkedés mértéke havi 1,5-2 százalék körüli.
Az ingatlan.com adatai szerint Budapesten jelenleg körülbelül havi 230 ezer forint egy albérlet átlagára, ami egy kicsivel kevesebb, mint a júliusi 240 ezer forintos átlag. Bár a fővárosi albérletek drágulása megtorpant, a legolcsóbb garzonlakásokat így is 120-130 ezer forintért kínálják bérbeadásra. A különbségek ugyanakkor városrésztől függően óriásiak:
míg az V. kerületben átlagosan 320 ezer forintot kérnek el havonta a főbérlők, addig a XXI. kerületben mindössze 160 ezret.
A vidéki egyetemvárosokban ugyan alacsonyabbak a bérleti díjak, mint a fővárosban, de ezek skálája is viszonylag széles. Az éllovas Győr, Debrecen és Veszprém tekinthető, ahol 170-180 ezer forint a havi átlagár; a középmezőnybe Szeged, Eger, valamint Pécs tartozik 130-140 ezres bérleti díjakkal; a legolcsóbb pedig Miskolc kereken 100 ezer forintos havi tarifával. Balogh László ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a tapasztalatok azt mutatják, a vidék folyamatosan zárkózik fel árakban a fővároshoz, így könnyen előfordulhat, hogy a nagyobb növekedési potenciál miatt az ingatlanbefektetők is hamarabb térnek vissza ezekbe a nagyvárosokba, mint Budapestre.
Ezt is ajánljuk a témában
Kalandos évnek ígérkezik 2023 az albérleti piacon. A Mandinernek nyilatkozó szakértő szerint a lakást kiadók a korábbinál sokkal óvatosabban bánnak a bérleti díjakkal, amelyek jelenleg országszerte stagnálnak. Mindez a lakáskeresőket hozhatja kedvező helyzetbe.
Nyitókép: MTVA/Bizományosi/Róka László
Nincs könnyű helyzetben az, aki most akart albérletbe költözni.
Kiderült, az eltűnésük előtt egy nappal felmondták az albérletüket, s erről nem beszéltek az édesanyjuknak.
Januártól új lakhatási támogatás segíti a fiatalokat, amelyet albérleti díjra, vagy lakáshitel-törlesztésre fordíthatnak. Mutatjuk, melyik éri meg jobban.
Az ingatlan.com szakértője, Balogh László az Indexnek mondta el, miért jó az állami albérlet-támogatás.
A felsőoktatási ponthatárok kihirdetése után nemcsak az albérletek piaca pezsdül fel, hanem a lakásvásárlás iránt is megnő az érdeklődés.
Az elmúlt évek jelentős áremelkedése után idén szerencsére már stagnálnak az albérletárak: Budapesten a minőségi garzonok ára 140-150 ezer forint plusz rezsitől indul. A vidéki egyetemvárosok többségében a „belépő” bérleti díj is nőtt: jó kis lakás havi 100 ezer alatt ritka. Igaz, egyszerű, önálló szobákat Pesten 50, vidéken 35-40 ezer forinttól már ki lehet venni, de nem árt sietni: a legjobbak gyorsan elfogynak most!
Nem csoda, mert már az előtt teljesültek a követeléseik, hogy utcára vonultak volna.
Nicholas Tate szerint amelyik fiatal lelkesedik a tárgyért, amit tanítani fog, az a lehető legjobb úton halad.
