Formálódik a robotok társadalma

Írta: Zulik Ákos

A Craft Conference egy évente Budapesten, a Vasúttörténeti Parkban megrendezésre kerülő nemzetközi technológiai fesztiválja, amelyen nemzetközi szakemberek előadásai, workshopjai és más programjai zajlanak. A résztvevők megismerkedhetnek a szoftverkészítés legújabb eszközeivel, módszereivel és gyakorlataival - így iránytűként szolgál az új technológiákhoz és a szoftverszállítási trendekhez.

A 2023-as budapesti Craft Conference mesterséges intelligenciával foglalkozó felütését Frank Chen, a Slack vállalati kommunikációs platform szoftvermérnöke adta meg. Chen a csetfelület programozóit támogató eszközök fejlesztését vezeti – ez egy különleges terület, amelyben a robotok és emberek csetalapú kommunikációját is próbálják bevetni a mérnöki munka megkönnyítése érdekében.

A szakember szerint az elmúlt félévben

A megfelelő technikai tudással immár gyors és egyszerű dolog olyan személyes cset-asszisztent létrehozni, amely saját adatainkra, információinkra, írott emlékeinkre (adott esetben digitális üzeneteinkre) reflektál. Ez demonstrálja Chen budapesti előadásának tartalma, amelyet nagyrészt Chen saját maga rakott össze – a mérnöknek elég volt némi élőszavas finomítási kéréssel és visszajelzéssel élnie.

A legutóbbi számítástudományi áttörések pedig az AI már-már közhelyszerűen előkerülő tévedéseit, hallucinációt igyekszenek orvosolni, mégpedig a robotok megfelelő (emberszerű) tanulási és érvelési képességekkel való felruházásán keresztül. A legújabb megoldások a következőkkel fejlesztik a modellek intelligenciáját:

– Külső, megbízhatónak tekintett adatbázisok információiból folytonos visszacsatolását kaphatnak

– A nyelvi modellek érvelő és döntéshozó képessége összehangolódik a cselekvő képességekkel. Tehát a logikai láncokban való tájékozódáskor a modell a már rendelkezésére álló adat, emlék és memória alapján fordul a fent említett külső tudásbázisokhoz.

– Több modell, illetve több robot szerveződhet egységes architektúrába – a komponensek pedig interaktálhatnak egymással. Lényegében kialakul a robotok kooperációja, tudásmegosztása é specializációja. Lehetséges, hogy a fent említett értelmező és cselekvő feladatok külön modellek feladatai – köztük viszont megvalósul a digitális eszmecsere a feladatmegoldás szolgálatában.

A fenti képességek nem absztrakt teljesítményjavulást, hanem

Ezt jól példázza az a szimuláció, amelyben a Stanford Egyetem és a Google kutatói emberi emlékekkel felruházott tanuló nyelvi robotokat eresztettek egy virtuális környezetbe – konkrétan a klasszikus The Sims játékhoz hasonló háztartásokba. E robotok körében pedig a memória és az interakció hatására szerveződések alakultak ki, információk kezdtek terjedni és a emlék-tanulás-információszerzés szövevényei emberi viselkedéshez hasonlóan kezdtek terjedni. Az egyik robot-ügynök házibulit szervezett, merről spontán és decentralizált módon értesült számos másik ügynök is – egy részük pedig fel is bukkant az eseményen, másoknak viszont fontosabb dolga volt (ez nyilván korábbi emlékeik, úgymond személyiségük befolyásolta).

Nem nehéz belátni, hogy a fenti mechanizmusok kiaknázásával fontos munkafolyamatokat, sőt akár munkahelyi közösségi problémamegoldást is automatizálhatunk majd szinte bármely diszciplínában. A kockázatok a felhasználási erő növekedésével párhuzamosan növekednek - hiszen az egyre komplexebb automatizáció egyre nagyobb döntési autonómiát ad majd az egyre emberszabásúbb, reflektívebb robotok kezébe.De mire használható már ma a fenti eredmények a szoftverfejlesztésben? - erre a kérdésre már Yorai Fainmesser, izraeli AI-orientált befektető próbált válaszokat adni. Az elmúlt fél év nagy médianyilvánosságot és népszerűséget hozó AI-eredményei révén ma már minden iparágban nagy igény van az újdonságok alkalmazására (miközben a tech-üzletember szerint néhány éve még az óvatosság volt jellemző) . Ami biztos, hogy a mesterséges intelligencia már ma elvégzi a szoftverfejlesztési munkák olyan redundáns részeit, mint a dokumentációk elkészítése, összehangolása, a tesztelés és hibajavítás. Az igazán nagy dobások viszont itt nem véget érnek, hanem elkezdődnek.

Nemrégiben indultak el olyan, igazán forradalmi ígéreteket adó AI-vállalkozások, mint a bármilyen technológiai fejlesztések irányát adó üzleti elvárásokat nemcsak automatikusan technológiailag megvalósító, hanem magát az alapelvárást is finomító és szofisztikáló Provengo; vagy

tehát a teljes technológiai mérnöki folyamatot radikálisan lerövidítő SPIRITT.

Az ilyen és ehhez hasonló előrelépések az elmúlt hónapokban szinte hetente vetik fel egész iparágak és szakmák átalakulását. A veszélyek persze még akkor is kézzelfoghatóak, ha az emberekhez hasonló viselkedés kialakulásának mélyebb aggályait félretesszük. A fő közvetlen problémák Fainmesser szerint a következők:

– Vajon elég jó minőségűek, precízek lesznek a teljesen robotok által tervezett digitális megoldások?

– Hogyan tudjuk rendben tartani az adatok biztonságát és a személyiségi jogokat komplex rendszereket használva? Milyen visszaéléseknek tesszük ki magunk?

– Mi történik a szellemi tulajdon védelmével (amely önmagában is kétélű fegyver, az innováció katalizátora és kerékkötője lehet egyszerre)?

Az egészet természetesen persze egy intenzív iránykeresés is jellemzi, ahol a szoftverfejlesztők, a nagy hatalmú tech platformok menedzserei, a szabályozáson gondolkodó kormányok és intézmények is lelkesedése és félelme is csak fokozódik.

Nyitókép: Mandiner archív