Gyurcsány képtelen megkülönböztetni a csirkemellre tett magyar, és az orosz gázra tett uniós ársapkát

Gyurcsány Ferenc a legújabb Facebook-posztjában azon poénkodik, hogy Orbán Viktor az a farkas, aki a rókával együtt akkor is veri a nyulat, ha van rajta sapka, és akkor is, ha nincs. A DK elnöke ezzel arra utalt, hogy a magyar miniszterelnök bizonyos esetekben egyetért az ársapkával, vagyis az államilag rögzített árral – például a csirke far-hátnál –, az orosz gáznál azonban nem. Ez utóbbi ugyebár uniós javaslat és egész Európára vonatkoztatnák. S kijelenti, hogy Orbán nem ravasz, mint a róka, hanem álnok hazug, mint a viccbéli farkas. 

Az EU a gáz nyolcvan százalékát importálja

A kis tanmese akár szellemes is lehetne, ha nem téves alapfeltételezésből indulna ki. Egy adott kormány bevezethet az országában egyes termékekre ársapkát, hiszen azokat az árukat alapvetően ott termelték meg. S bár nem számít piackonform lépésnek, rendkívüli esetekben – amelyben most vagyunk – lehet ilyen lépésekhez folyamodni. Más ország termékére azonban nincs értelme bevezetni, hiszen amennyiben az exportáló nem fogadja el a nyomott árat, egyszerűen nem szállít.

A kormány tagjai és szakértők is többször világossá tettek, hogy a kétféle, vagyis az Európai Bizottság által bevezetett gáz-, illetve a Magyarországon alkalmazott hazai ársapka teljesen más jellegű, és egészen mások a következményeik is. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a szeptember elején megírt és a Magyar Nemzetben megjelent véleménycikkében úgy fogalmazott: „A gáz árának európai szintű korlátozása – lényegében a referenciaként használt holland gáztőzsde árainak maximálása – átgondolatlan ötlet, ugyanis könnyen egy indirekt orosz gázembargóhoz vezethet. Az EU a gáz nyolcvan százalékát importálja, főként Oroszországból. Ha az árat korlátozni fogják, Oroszország teljesen elzárhatja a csapokat. A gázárakat tehát csak állami veszteségátvállalás mellett lehet rögzíteni, különben hiány alakul ki.”

A legutóbbi Kormányinfón pedig azt mondta,

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter pedig ugyanekkor kijelentette, „ha egy bármilyen formában szerződésben rögzített árnak a felét fizetjük ki nekik, az szerződésszegés, okot ad a szerződésbontásra, és akkor nem lesz gáz”.

Sajátos megoldás született

Aligha meglepetés mindezek tükrében, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a néhány héttel ezelőtti vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórum ülésén úgy fogalmazott, nincs értelme korlátozni az orosz gáz árát az uniós országok számára, mert akkor máshová fogják eladni.

A múlt heti EU-csúcson aztán sajátos megoldás született: az állam- és kormányfők támogatták az úgynevezett másnapi ügyletekre vonatkozó dinamikus ársapkát, ha rendkívüli árszintek alakulnának ki. Ezzel elkerülné az EU, hogy a határidős termékekre kerüljön ársapka, így ez nem érintené a hosszabb távú gázbeszerzési szerződéseket – vagyis a magyar-orosz megállapodást sem –, így talán

Szijjártó Péter egyébként világossá tette azt is: az ársapka típusú intézkedések semmilyen módon nem befolyásolhatják a hosszú távú szerződéseket. A külgazdasági és külügyminiszter szerint közös gázbeszerzési platform csakis önkéntes alapon állítható fel és Magyarország semmifajta kötelező közös beszerzésben nem hajlandó részt venni. Mindezek mellett elképzelhetetlennek nevezte, hogy a magyar adófizetői pénzből megvásárolt, itt tárolt földgázt más országok kapják meg.