Az Autóklub állítja, a rakpart fő közlekedési útvonal, amely az ország minden autósáé, gyalogosáé, kerékpárosáé. A főpolgármester kabinetfőnöke szerint nem lezárják, éppen hogy megnyitják azt a szakaszt. A BKIK is tiltakozik.
A főváros vezetését nem különösebben érdekli, hogy olyan fontos szakmai és érdekvédelmi szervezetek, mint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), illetve a Magyar Autóklub (MAK) határozottan tiltakoznak a pesti alsó rakpart Lánchíd és Erzsébet híd közötti szakaszának végleges lezárása ellen. Az önkormányzat Mandinernek adott válaszaiból egyértelmű: megvalósítják a tervüket, arra hivatkozva, hogy ez nagyon jó lesz az itt élőknek.
Néhány héttel ezelőtt került nyilvánosságra, hogy Karácsony Gergelyék hogyan kívánják újból „megreformálni” Budapest közlekedését, és azóta is tart a nyilatkozatháború az ügyben, hiszen ez a lépés alapvető változásokat jelent a főváros életében. A BKIK május 13. és 31. között készíttetett online felmérést, a 11 ezer 242 válaszadó 64 százaléka ellenezte a tervet, 69 százalék szerint romlani fog az autós közlekedési helyzet, 61 százalék úgy látja, a helyi vállalkozókra és gazdaságra tekintve is hátrányos következményekkel jár majd.
A szervezet szerint „a többségében fővárosi vállalkozó és alkalmazottai által kitöltött internetes véleménykutatás eredménye összecseng a kamara szakembereinek meglátásával, amely szerint a tervezett intézkedés tovább ronthatja Budapest gépjárművel történő átjárhatóságát, újabb nehézséget jelent majd az érintett területen működő vagy ott szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára, akadályozhatja a lakosság, a vállalkozások és közületek megfelelő ellátását” – írták a közleményükben.
Ezért arra kérik a döntéshozókat, hogy a rakpart fejlesztése során vegyék figyelembe a szolgáltató vállalkozások véleményét és szempontjait. A kutatásból az is kiderül, hogy
A Magyar Autóklubot (MAK) és az autós közvéleményt is meglepetésként érte Karácsony Gergelyék elképzelése. Április végén részt vettek a Duna-partok jövőjéről folytatott egyeztetésen, ahol azonban – ismerik el – az álláspontok nem közeledtek egymáshoz. Az Autóklub „nyomatékosan és ismételten kinyilvánítja álláspontját a valódi szakmai-társadalmi vita szükségességére vonatkozóan”. A MAK támogatja az élhető, zöld város koncepciót, közösségi terek létrehozását és a város szépítését, és azt is tudomásul veszi, hogy szükséges a forgalom csillapítása a belső kerületekben. Ugyanakkor nem ért egyet a „visszaadjuk a Duna-partot a budapestieknek” retorikával,
Az Autóklub szerint a rakpart jelenleg fő közlekedési útvonal, amely nemcsak a fővárosiaké, hanem az ország minden autósáé, gyalogosáé, kerékpárosáé, ezért visszautasítják a közlekedők szembeállítását, egyes csoportok diszkriminálását.
A Magyar Autóklub már csak azért sem ért egyet a rakpart végleges lezárásával, a forgalom belvárosba terelésével, hiszen a cél a belváros tehermentesítése és levegőszennyeződés csökkentése, a környezet védelme és a balesetmentes forgalom levezetése. Ezért ötletelés helyett stratégiai tervezést kérnek, azt, hogy vizsgálják meg a rakparti forgalom felszín alatti elvezetésének, illetve lefedésének a lehetőségét is, és szerintük nem halasztható tovább a P+R parkolók építése és az elővárosi közlekedés fejlesztése.
Az Autóklub arra is kitért a közleményében, hogy
Állítják, hogy elsőként nem az autómentes szakasz „hosszúságáról” kell dönteni, hanem „mindenekelőtt az öt kilométeres rakparti kapcsolat megszakításának, lényegében az észak-déli közlekedési folyosó megszüntetésének problémaköréről kell szakmai és társadalmi egyeztetést folytatni”. A MAK támogatja a Duna-korzó folyópartig történő kibővítését, egységes gyalogos tér kialakítását, azonban a sérelmezi, hogy a főváros még csak nem is próbálkozott olyan megoldással, mely a gépkocsiforgalom sétány burkolata alatti átvezetését célozza – hasonlóan az ismert hannoveri, bécsi, oslói alagutakhoz –, és felhívják a figyelmet, hogy a párizsi rakpartlezárás sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
A MAK elégtelennek tartja a főváros által megrendelt autós/gyalogos választási kényszert erőltető közvélemény-kutatást, a szervezet tavalyi felmérése szerint a megkérdezettek 58 százaléka nem támogatta a rakpart lezárását. A kiterjesztett sétány alatti közúti alagút alternatíváját mintegy kétszer annyian pártolják, mint a rakparti útkapcsolat megszakítását.
Az Autóklub hangsúlyozza, általában támogatják a környezetkímélő közlekedési módok térnyerését, azonban a közúti szolgáltatások kárára megcélzott újabb és újabb döntések előtt fontosnak tartják a közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi szempontok mérlegelését. Úgy vélik, a Kis- és a Nagykörút forgalomáteresztő kapacitásának csökkentését követően „a közúti ellátottság további lerontása veszélyeztetné a magyar főváros működőképességét és versenyképességét”.
Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke a felújítás alatt álló Blaha Lujza téren tartott sajtótájékoztatón (MTI/Kovács Tamás)
A fővárosi önkormányzat egészen másként látja a helyzetet, az írásban feltett kérdéseinkre Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke válaszolt.
Mikor lép életbe az intézkedés, a rakpart lezárása?
A pesti alsó rakpart átalakítása közel egy évtizede célja a Fővárosi Önkormányzatnak. Nem lezárásról van szó, hanem éppen a rakpart megnyitásáról, ami szerepelt főpolgármester úr választási programjában is: fokozatosan átadjuk a gyalogosoknak a pesti alsó rakpartot. Éppen ennek a fokozatosságnak a jegyében az új városvezetés első lépésként 2020 tavaszától hétvégente megnyitotta a pesti rakpartot a gyalogosok és biciklisek előtt. A nagy sikerre való tekintettel állandósult az intézkedés, idén már a hétvégi nyitások harmadik évada kezdődött el. Ezután felújítottuk a rakpartot egy rövidebb szakaszon, a Margit híd és a Kossuth tér között. Bár a terveket az előző városvezetéstől örököltük, érdemben sikerült javítani ezeken, zöldebb és kellemesebb eredményt elérve, mint a rakpart Margit hídtól északra eső részein. Folyamatban van a Kossuth tértől délre fekvő szakaszok tervezése is.
A főpolgármester választási ígéretének megfelelően egy
A részletek meghatározására összeült az önkormányzat civil munkacsoportja, valamint egyeztetünk az érintett kerületi önkormányzattal is. Itt fog tisztázódni a teljesen gyalogos szakasz pontos kialakítása is. Olyan megoldást keresünk, ami a legszebb részeken átengedi a teret a gyalogosoknak, de összességében a legkisebb változást jelenti a budapesti közlekedésben. A pesti alsó rakpart felújítása az M3-as metró belvárosi szakaszának felújítását követően folytatódhat, elkerülve, hogy a két beruházás egyszerre érintse a fővárosi közlekedést.
Milyen szervezetekkel tárgyaltak előzetesen az intézkedés bevezetéséről?
Folyamatosan tartunk olyan fórumokat és társadalmi egyeztetéseket, ahol szakmai és civil szervezetekkel, illetve a lakossággal egyaránt egyeztetünk, nemcsak a rakpartról, hanem más fontos fővárosi fejlesztésekről is. A rakpart jövőjével kapcsolatban bemutattuk a létező alternatívákat, köztük a választási programnak leginkább megfelelő gyalogos változatot is. Ezeken az egyeztetéseken jelen volt az Autóklub, valamint az a 24 civil szervezet, amelyek gyalogos rakpartot követeltek Budapesten. Az Autóklubbal már 2021 elején, tehát több mint egy évvel ezelőtt is tartottunk egyeztetést a rakparttal kapcsolatban, ahol megismerhették a rakpart jövőjével kapcsolatos elképzeléseinket.
Végeztek-e felmérést erről a budapestiek körében?
Igen, és a végzett közvélemény-kutatás azt bizonyította, hogy többen támogatják a rakpart gyalogos fejlesztését, mint ahányan a fejlesztést követően visszaadnák a rakpartot az autóforgalomnak. Sőt, a válaszadók közel egyötöde teljesen autómentes, végig gyalogos rakpartot szeretett volna. A kutatást a Budapest Brand Nonprofit Zrt. megbízásából a Medián és a 21 Kutatóközpont végezte Budapesten ezer fős, reprezentatív mintán.
Milyen alternatív útvonalakat javasolnak a gépjárművel arra közlekedőknek?
A rakpart forgalmát a párhuzamos gerincútvonalak vehetik át, többek között a metrópótlást követően a korlátozások alól felszabaduló Bajcsy-Zsilinszky út–Kiskörút tengely. Odafigyelünk arra is, hogy a forgalom ne a belvárosi kis utcákat terhelje, például Lipótvárosban jelenleg is érvényben van egy forgalomcsillapítási projekt, ami megakadályozza azt, hogy észak-dél irányban keresztül lehessen haladni a kerület belsején. Egyébként ezt az V. kerületi önkormányzat már Tarlós István idején is kezdeményezte, de az akkori városvezetés nem hagyta ezt jóvá. Mi igen, mert
Nemrég adtuk át az M3-as metró egy újabb felújított szakaszát, ezzel elérkeztünk a metrófelújítás utolsó fázisához: a középső, belvárosi szakasz felújításához. Hamarosan Magyarország legforgalmasabb vasúti járata újra a teljes szakaszon fog utasokat szállítani, és a pótlóbuszok miatt kialakított buszsávok is felszabadulnak, így egy egyensúlyi forgalmi helyzet alakulhat ki a közösségi és közúti közlekedésben is.
(Nyitókép: Járművek a pesti alsó rakparton 2022. április 11-én. Ezen a napon megnyílt a gépjárműforgalom előtt a Margit híd és az Eötvös tér közötti teljes útszakasz, valamint a Jane Haining rakpart a Lánchíd és az Erzsébet híd között, miután kicserélték a város egyik elöregedett ivóvíz-főnyomócsövét a pesti Duna-part érintett szakaszain. MTI/Koszticsák Szilárd)
Megírta a Politico, kiszivárgott a Weltwoche-n: megbuktatná a brüsszeli elit Orbán Viktort, Magyar Péter az eszköz a kezükben. Eközben a baloldali közvélemény-kutatók már előre magyarázzák, miért nem következik semmi a méréseikből. Itt az új Mesterterv.
Ne az legyen a jó sofőr, aki a legügyesebben manőverezik nagy sebességnél, hanem az, aki képes együtt élni a forgalommal, és nem legyőzni akarja. Petri Lukács Ádám írása.
Értesülések szerint a CPAC Hungary konferencia vendége lehet az Egyesült Államok elnöke is.
Amennyiben az időjárási és útviszonyok lehetővé teszik, a hétvégén túlórát rendelnek el a hulladékbegyűjtésben részt vevő, valamint az azt kiszolgáló munkatársak körében.
A derült időnek köszönhető műholdfelvételek különleges részletességgel mutatják meg az országot borító vastag havat.
Budapesten élő irániak mutattak szolidaritást a felkelőkkel a perzsa állam nagykövetségénél.
Indoklásul azt írták, hogy Budapest első embere „az egyre autoriterebb magyar politikai légkörben bátran kiáll a szólásszabadság és az egyenlő jogok bátor védelméért”.
A biztonságpolitikai szakértő szerint egy forgatókönyv létezik, amelyben az USA még akkor is csapdahelyzetbe jut, ha sikerül megszereznie Grönlandot.
