A néhány nappal ezelőtti tiszabecsi határlátogatásunk után most Beregsurány felé vettük az irányt. Ezúttal a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársait kísértük el,

Az intézet dolgozóitól néhány nap alatt közel kétmillió forint értékű felajánlás érkezett, amelyhez az NSKI intézményi szinten is csatlakozott, ennek köszönhetően összesen több mint tizenkét millió forintot fordítottak a háború miatt rendkívül súlyos problémákkal és kihívásokkal küzdő nemzettársaink megsegítésére.

„Mi Kárpátaljára hazajárunk. Közel tíz éve minden adventkor és karácsonykor felkeresünk közösségeket: a református püspökséget és katolikus esperességet. A Beregszászi 6. Sz. Horváth Anna Általános Iskolát, illetve a településen élő fogyatékos gyerekeket is rendszeresen látogatjuk. Eddig általában azért jöttünk, mert úgy tartjuk, a magyar a magyarral együvé tartozik, de ez talán most ennél is többről szól – nem csak magyar-magyar kapcsolatról van szó, hanem egész Kárpátaljáról és azon keresztül Ukrajnáról s az ott kialakult borzasztó helyzetről. Nem tehetünk mást, mint amit sok magyar ember tesz, mi is segítünk” – mondja Szász Jenő, az intézet vezetője lapunknak.

Korán reggel, még sötétben indulunk útnak. Irány Alsónémedi, ahol sor kerül a teherautók megpakolására a CBA lerakatában. Az üzletlánc – átérezve a kialakult kárpátaljai társadalmi helyzetet, beszerzési áron biztosította a határra szállítandó termékeket, Valent Viktor, egyéni vállalkozó pedig térítésmentesen járult hozzá az adományok szállításához.

„II. János Pál pápának van egy gyönyörű gondolata, miszerint a szeretet megnyitja a szíveket. Talán éppen ez a legfontosabb ebben a helyzetben – hogy a szeretet mindannyiunkat megindít és segítségnyújtásra hív.

– magyarázza az intézményvezető.

Beregsurány – hihetetlen profizmus

A napról napra a határra érkező hatalmas embertömeg ellenére Beregsurányban profin szervezik meg a mindennapokat; látszik, hogy a helyszínen jelenlévő Magyar Máltai Szeretetszolgálat nem most kezdte az ilyen jellegű krízishelyzetek kezelését. A papírok és iratok nélkül érkezőknek azonnal segítenek a hiányzó dokumentumok beszerzésében, pótlásában. A gyűjtő-, melegedő- és alvópontra érkezőket csoportokba osztják.

Az egyik csoport a rövid ideig várakozók csoportja, értük többnyire pár órán belül érkeznek a rokonok, vagy előre egyeztetett fuvarok szállítják őket tovább az ország különböző pontjaira. Számukra fűtött konténereket, ételt, italt, gyógyszereket és gyermekek ellátásához szükséges holmikat biztosítanak a segítők. A másik két csoport számára – akik egy, illetve több éjszakát maradnak Beregsurányban – alvóhelyeket, tisztálkodási lehetőséget és napi többszöri étkezést is garantálnak.

A kialakult protokoll szerint egy ember három napig maradhat, de ahogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat helyi koordinátora, Vándor Attila mondja: ez a háromnapos határidő nem is a menekülőknek szól – senkit nem fognak utcára tenni, ha hosszabb ideig marad –, hanem inkább a szervezet munkatársainak, hogy ennyi idejük van megoldani egy-egy menekülő ember vagy család további elhelyezését, befogadásának leszervezését.

A piros kabátosok

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat jelenleg több fronton végez megfeszített munkát. Először is a határainkon túl, Ukrajnában, ahol azoknak a családoknak igyekeznek segítséget nyújtani, akik jövedelem nélkül maradtak a háborús helyzet miatt. Ide tartoznak azok a belső menekültek is – főként Kelet- és Belső-Ukrajnából vagy a fővárosból –,

A másik „front” a határpontok – a „máltaisoknak” mindkét oldalon, az ukrán és a magyar oldalon is vannak segítségnyújtó sátraik és önkénteseik. Ezeken a pontokon leginkább adományokat osztanak és a várakozókat segítik. A harmadik terület pedig, ahol igyekeznek helyt állni, az a melegedő-, ellátó- és alvópontokon való jelenlét, amilyen például a Beregsurányi hotspot is.

Végül pedig jelen vannak Magyarország belső részeiben is, ahol a határokról tovább utazó menekültek elhelyezésével és ellátásával foglalkoznak. Nem csupán Budapesten a vasútállomásokon, hanem most már Győrben és Miskolcon is találkozni lehet a piros kabátosokkal.

„Mindenkit váratlanul ért ez a helyzet, de az, hogy valami váratlan, arra a Magyar Máltai Szeretetszolgálat remekül fel tud készülni. Vészhelyzetkezelési csoportunk békeidőben egész évben arra készül, hogy ha váratlanul történik valami, akkor nagyon gyorsan meg tudjunk indulni a műszaki eszközeinkkel, kihelyezett konténereinkkel, szakembereinkkel, önkénteseinkkel.

akik egész évben erre készülnek” – mondja lapunknak a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke, aki folyamatosan úton van a helyszínek között. Délelőtt még Kárpátalján volt, délután már Beregsurányban, este megy tovább egy másik határátkelőre, a következő nap reggelén pedig a budapesti helyszíneket látogatja sorra.

„Csak itt, a határ menti térségben tevékenykedő embereink száma közel száz. Ennél a hotspotnál az ellátáson, a melegedésen és az alvási lehetőség biztosításán kívül a szállítást és utaztatást szervezzük. Valamint egészségügyi ellátást is biztosítunk az elsősegély pontokon. Emellett nagyon sok programot is szervezünk, Tarpán például nagyon sok a gyermek, akiknek igyekszünk játékosan lekötni a figyelmét, hogy a szüleik tudjanak dolgozni, pihenni, ügyet intézni. A hátországban pedig szendvicsek és meleg ételek készülnek. Sokrétű ez a munka és sokféle szakembert kíván. A műszaki csapatunk például most építkezni is fog a napokban, mert újabb konténereket tervezünk felállítani itt, Beregsurányban.”

Hárommilliárd forint a segélyszervezeteknek

Újabb hárommilliárd forint támogatást biztosít a kormány a hat legjelentősebb, menekülteket ellátó karitatív szervezet számára, amelyek a hat segítségponton tevékenykednek – közölte Szentkirályi Alexandra Beregdarócon, ahol hivatalosan is átadásra került a Nemzetstratégiai Kutatóintézet adománya. A kormányszóvivő megjegyezte, ha szükséges, a kormány további segítséget is tud adni annak érdekében, hogy minden bajba jutott, Ukrajnából érkező menekült a megfelelő ellátásban részesüljön. „Felemelő, hogy a magyar emberek hovatartozástól függetlenül össze tudnak fogni, együtt dolgoznak és egyetlen cél lebeg a szemük előtt, az, hogy a szomszédos országból menekülő embereket segítsék” – fogalmazott.

Tilki Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselője rávilágított: a választókörzet nyolcvannyolc települése közül huszonnégy közvetlenül határos Kárpátaljával.

– nyilatkozta a képviselő.

Híd Kárpátaljáért

„Hogy bírjuk-e, az nem kérdés. Rengeteg önkéntes segítőnk van, de el is kél, hiszen nagyon sokan érkeznek Beregsurányra Ukrajnából – napi háromezer-ötezer fő. Attól függ, az ukrán hatóságok milyen ütemben engedik át az embereket. Ezen a segítségponton általában hétszáz-ezer fő kerül ellátásra. A határról gyalogosan nem lehet idejönni, a Híd Kárpátaljáért remek kezdeményezés, melynek keretein belül buszokkal érkeznek ide a menekültek a határról. Így rendezett és szervezett módon zajlik az emberek segítségpontokra történő szállítása. Korrekt és tiszteletre méltó módon van mindenki fogadva. Van regisztrációs- és információs pultunk, tolmácsaink, fuvarosaink.

Én is apuka, sőt nagypapa is vagyok, át tudom érezni az érkezők helyzetét” – mondja Beregsurány polgármestere a Mandinernek.

Herka István arról is beszél: „Felkészülni erre nem igazán lehetett korábban, de mostanra egyre szervezettebbek vagyunk, készen állunk egy hosszabb ideig tartó menekülthullámra is. A jövő hétre várunk egy nagyobb tömeget, ez nagyjából napi tíz-tizenötezer embert jelent majd a beregsurányi határon. Infrastruktúrában és eszközökben is folyamatosan fejlesztjük magunkat.”

Fotó: Ficsor Márton