Kiderült, mitől robbant fel a magyar gazdaság

A második negyedévben 2,7%-kal nőtt a magyar gazdaság a január-márciusi időszakhoz képest, miközben az előző év azonos időszakához viszonyítva szezonálisan igazítva 17,7%-kal növekedett – derült ki a KSH részletes GDP-adataiból, írja a Portfolio. Hozzátették: a részletes adatközlés megerősítette az előzetes becslést. A növekedéshez érdemben hozzájárult az ipar, a szolgáltató szektor, valamint az építőipar is. A növekedési adat megerősíti, hogy a magyar gazdaság gyorsan lábal ki a válságból és

A következő időszakban már várhatóan érdemben lassabb lesz a növekedés üteme, mint most, hiszen a második negyedévet a bázishatás is segítette (a koronavírus-válság a tavalyi ugyanezen időszakot érintette leginkább), ugyanakkor a GDP továbbra is érdemben növekedhet, írják.

A magyar gazdaság gyors kilábalásának köszönhetően a GDP elérte a válság előtti szintet az idei második negyedévben. A koronavírus-járvány harmadik hulláma ellenére a bővülés robusztus volt, amit jelez, hogy az év első három hónapjához viszonyítva 2,7%-kal nőtt a magyar gazdaság.

Termelési oldal

Az ipar teljesítménye közel 37, ezen belül a feldolgozóiparé 40%-kal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. „A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a közútijármű-gyártás növekedése járult hozzá az ipar bővüléséhez” – áll a KSH közleményében. Részletezték: az építőipar hozzáadott értéke 18,4, a mezőgazdaságé 1,1%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 12,4%-kal lett nagyobb. A legerőteljesebb növekedés a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, illetve az egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban történt. Mindez nem meglepő, hiszen a turizmusnak gyakorlatilag a padlóról kellett felállnia, miután a járvány első hullámában gyakorlatilag nem létezett az ágazat. Nagyot,

Felhasználási oldal

A háztartások tényleges fogyasztása 9,9%-kal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest. A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 7,5%-kal nagyobb lett, a közösségi fogyasztásé 0,5%-kal mérséklődött. A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 8,1%-kal magasabb lett. A bruttó állóeszköz-felhalmozás a 8,3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. „Az építési beruházások volumene kismértékben, a gép- és berendezésberuházásoké nagymértékben nőtt. A beruházásokon belül a legnagyobb bővülés az építőiparban és a  szolgáltatási ágakban történt” – áll a jelentésben. A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 19,7%-kal nőtt. A növekedéshez hozzájárult a külkereskedelmi forgalom is. Az export volumene (33%) erőteljesebben bővült, mint az importé (23,4%). Ezen belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 20,3%-kal nőtt, importja 3,4%-kal csökkent.

Növekedési előny

Összességében a második negyedév folyamatai alapján az látszik, írják, hogy a magyar gazdaság kifejezetten erős teljesítményt mutat. A GDP növekedése ebben az időszakban meghaladta az eurózóna átlagos teljesítményét is. A koronavírus-válság előtti időszakban a magyar gazdaság növekedése gyorsabb volt az eurózónáénál, amit a járvány megtört (elveszett a növekedési előny). Most viszont 4%-ponttal gyorsabban nőtt a magyar gazdaság, mint az euróöveztet. A következő időszak nagy kérdése, hogy ezt a növekedési előnyt meg tudja-e tartani a magyar gazdaság. A kifejezetten erős második negyedéves GDP-adatok után a legtöbb elemzőház javította az idei magyar növekedésre vonatkozó előrejelzését, és most úgy számolnak, hogy a 7%-os GDP-növekedés elérhető 2021-ben.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt