Biden közel-keleti kihívása

A közel-keleti sikerhez a demokratáknak új felfogásra van szükségük – írja a The Times of Israel vezető elemzője véleménycikkében, amelyet a Nekohn idéz. Obama 2009-ben úgy lépett hivatalba, hogy George W. Bush ellenében határozta meg magát. Erről szólt az egész választás: elutasítani az elmúlt nyolc évet, amit a demokraták akkor úgy határoztak meg, mint a valaha volt legmegosztóbb és legfelelőtlenebb republikánus vezetést. Aztán jött Donald Trump.

Joe Biden január 20-án átveszi a hatalmat, és világszerte most sokan nagyon kíváncsiak a visszafogott modorú elnökre. Az ük-üknagyapja írországi szülővárosában vasárnap megünnepelték a győzelmét. Az iráni, mexikói, perui sajtó és természetesen Izrael mélyen beleásta magát Biden múltjába, hogy próbáljon jeleket találni a jövőre nézve.

Az igazi kérdés azonban, amit a világ tudni akar, az nem Biden személyéről szól, hanem arról a karakterről, politikai narratíváról, ami adminisztrációja egészét jellemzi majd.

Néhány olyan politikai kérdésre, amellyel szembe kell néznie, nincs jó megoldás. Mit kezd majd Törökországgal, amelynek iszlamista rendszere ideológiai ikertestvére a Hamásznak? Törökország szívesen uralná a régiót, és ennek érdekében hajlandó visszaszorítani az orosz és a kínai befolyást. Az Egyesült Államoknak pedig nyilvánvaló stratégiai érdeke a Putyin és Hszi elnökkel szemben álló regionális hatalmak megerősítése. Vajon Biden szövetséget köt-e a szunnita iszlám zászlóvivőjével, a Hamász és az Iszlám Testvériség támogatójával Amerika globális stratégiája érdekében? Egyszerre támogatja majd az izraeli vaskupolát és közvetve a Hamász rakétáit? Üdv a Közel-Keleten elnök úr – teszi fel a kérdéseket az elemző, amit a Neokohn idéz.