Tudathasadásos állapotban a baloldali sajtó

„Jelentéktelennek és megkésettnek nevezte az ellenzék Orbán Viktor látogatását a Fehér Házban. Mit szól ehhez?

Az ellenzék, pontosabban a szerepét lassan átvevő balliberális sajtó tudathasadásos állapotban van az ügyben. Eddig azt hangoztatták, Trump egy bohóc, egy troll, egy auto­riter hajlamú „nímand”. Most viszont hirtelen újra fontos mérce lett az amerikai elnök, csak hogy azt mondhassák, lám, „milyen későn fogadta a magyar miniszterelnököt”. A vágyvezérelt ellenzéki „gondolkodók” komoly médiahadjáratot indítottak a találkozó elinflálására, miközben tagadhatatlan, hogy valóban óriási jelentősége volt az eseménynek. Erre utal – bár nem ez a legfontosabb –, hogy az amerikai mainstream sajtó főműsoridőben is ezen kattogott. De ennél nyilván lényegesebb, hogy bár a kilencvenes évek eleje óta védelmi, gazdasági és politikai szinten is jó viszony állt fenn a két ország között, az Obama-adminisztráció alatt a politikai kapcsolatok elhidegültek – hozzáteszem, nem az Orbán-kormány hibájából.

Maradjon a Fidesz az Európai Néppártban?

A migrációs vita olyan világnézeti törésvonalakat hozott felszínre, amelyeket eddig vagy a szőnyeg alá söpörtek, vagy a liberális hegemónia miatt attól eltérő véleményt nem lehetett képviselni. A semlegesség értékességére hivatkozva egyenesen kriminalizálnak politikai álláspontokat – ez az EPP-re is igaz. A Néppártnak az EP-választást követően el kell döntenie, hogy formálisan is csatlakozik-e a balliberális tömbhöz vagy visszatalál keresztény gyökereihez.

Mekkora fordulatot hozhat az EP-választás?

Május 26. csak egy, de fontos csata egy hosszúra nyúló civilizációs háborúban. Az biztosnak látszik, hogy a jelenleginél jóval nagyobb súlyuk lesz a bevándorlást ellenző erőknek, és ha tippelnem kellene, azt mondanám, a Fidesz az év végére már nem lesz a Néppárt tagja. Már ha persze utóbbi nem vesz gyökeres fordulatot. Az alternatíva az, hogy összeállnak valamilyen formában a komolyan vehető, kormányképes, valóban jobboldali pártok – de látszik, óriási erők dolgoznak ennek megakadályozásán, és ha kell, a német sajtó 24 óra alatt meg is tud buktatni egy bevándorlásellenes osztrák kormányt. Tény, ahogy senkinek, úgy egy ilyen csoportnak sem lenne többsége az EP-ben, de a józan ész erőinek fontossága megtöbbszöröződhet. További kérdés, hogy az EP-választás után milyen politikai megállapodás születik az Európai Bizottság elnökéről, egyáltalán megmarad-e az alapszerződésben nem szereplő csúcsjelölti rendszer. Ha nem, akkor új helyzet van, ami új szövetségek kialakítását is magával hozhatja. Arra viszont nyilván nem számíthatunk, hogy a voksolást követően Weber vagy Timmermans kiáll, és azt mondja, „tévedtünk, elnézést, vissza az egész multikultiprojekt”.”