Sok pénzt hozhatnak a kínai konténerek

„A mostani fórum kapcsán egyesek felvetették azt is, minek kell annyi terméket ide hozni a Távol-Keletről. Valóban csak erről, vagyis áruvásárlásról esett szó a megbeszéléseken?

Vakvágányra futott, aki azt hiszi, hogy csupán fröccsöntött műanyag áruk és ruházati cikkek beszerzéséről egyeztettünk több napon keresztül Kína legmagasabb rangú vezetőivel. Például ipari fejlesztésekről, csúcstechnológiai beruházásokról és arról tárgyaltunk, hogyan juthatnak távol-keleti megrendeléshez a magyar vállalatok. Persze fontos szempont az áruszállítás, a nemzetközi kereskedelem is. Kína évente hatalmas mennyiségű árut hoz be az Európai Unióba, konténerek milliói érkeznek hajón például holland, német és görög kikötőkbe. Az egyik fontos kérdés ez ügyben az, hogy az irdatlan mennyiségű termék vámkezelését hol, melyik tagállamban végzik el.

Nem ott vámolják el az árut, ahol az partot ér?

A vámeljárás helyszínét a kereskedőcég maga választhatja meg, tehát dönthet akár úgy is, hogy például Magyarországra hozza a konténereket, itt végzi el a vámkezelést, s innen osztja szét a termékeket az egyes európai címzettek között. A kínai konténerekért az elmúlt időszakban valóságos verseny alakult ki az EU-ban, a rivalizálásba hazánk is bekapcsolódott. A magyar vámhivatal fejlesztette szolgáltatásait, így a pénzügyőrök ma már átlagosan 23 perc alatt végzik el a vámkezelést. A legtöbb uniós országban az átlagos idő órákban mérhető, de egyes régiós versenytársainknál akár napokról is beszélhetünk. A magyar vámhivatal emellett rendszeresen egyeztet a kínai kereskedőkkel. A két fél közti folyamatos párbeszéd nyomán az érintettek pontosan ismerik és betartják a szabályokat, ami jelentősen felgyorsítja az ügymenetet. Mindezeknek mintha meg is lenne a maga eredménye: az utóbbi időben több mint húsz százalékkal nőtt az unión kívülről Magyarországra érkező áruk értéke.

Miért olyan fontos, hogy melyik tagállamban intézik el a vámkezelést? Nekünk mi ebben az üzlet?

A vám ugyan nagyrészt az unió bevétele, ám az összeg húsz százaléka az ügyintéző tagállamnál marad. Szep­temberig 44 milliárd forintnyi vámbevétel keletkezett itthon, ebből kilencmilliárd forint gazdagította a hazai költségvetést. Az importnál szóba kerül a forgalmi adó is, az import­áfa összege pedig már most meghaladja az 1300 milliárd forintot. Rá­adásul egyes számítások szerint egy forintnyi vámbevétel további 33 adóforintot termel, vagyis nagyon is megéri ide csábítani a külföldi kereskedőket. Megjegyzem, a Budapest–Belgrád vasútvonal felújítása is ebből a szempontból lényeges igazán.

Ezt a fejlesztést is érte kritika, például hogy kevés a megállóhely, a lakosság utazását így nem szolgálja majd kellőképpen a vonal.

Ennek kapcsán csupán annyit említenék meg, hogy már idén több millió konténernyi áru érkezik Kínából a görögországi Pireusz kikötőbe. A Budapest–Belgrád vasútvonal felújítása után ezek a konténerek pár órán belül a magyar fővárosban lehetnek, itt pedig a pénzügyőrök gyorsan elvégezhetik majd a vámkezelést. A magyar gazdaság komoly hasznot remélhet a beruházásból, hiszen ennek révén az ország meghatározó szerephez juthat az uniós és a nemzetközi kereskedelemben.”