New Yorkban a magyar ENSZ-képviseleten az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékeztek. Bogyay Katalin rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megemlékezett az úgynevezett magyar kérdéssel foglalkozó valahai ENSZ Különbizottságról.
Az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékeztek pénteken este New Yorkban a magyar ENSZ-képviseleten.
A rendezvény díszvendége Miroslav Lajcák, az ENSZ Közgyűlés 72. ülésszakának elnöke volt, megjelent több ENSZ-főtitkárhelyettes, és a több mint 250 vendég között ott voltak a New York-i politikai és művészeti élet neves képviselői is. Az ünnepséget megnyitó Bogyay Katalin rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megemlékezett az úgynevezett magyar kérdéssel foglalkozó valahai ENSZ Különbizottságról, és külön köszöntötte a bizottság akkori tagországainak mai képviselőit. Majd beszédében tisztelgett a rejtélyes körülmények között elhunyt Povl Bang-Jensen emléke előtt. Bang-Jensen volt a világszervezetnek az a tisztségviselője, aki védelmezte az 1956-os forradalom és szabadságharc magyar tanúit és családtagjaikat.
Bogyay Katalin a 61 évvel ezelőtti forradalom és szabadságharc egyik tanulságaként azt hangsúlyozta, hogy szükség van az erős és cselekvőképes Biztonsági Tanácsra. Kiemelte, hogy Magyarország támogatja a Biztonsági Tanács átfogó reformját, és fontosnak mondta a védelmi felelősség elvét, amely mellett Magyarország következetesen kiáll.
A nagykövet leszögezte: „a szabadság nem alapvetés, állandóan védelmezni kell”, s a nemzetközi közösségnek kivált a vallási, nemzeti és etnikai kisebbségek esetében kell különös gonddal figyelnie erre. Napjaink egyik legfontosabb feladataként említette az etnikai, vallási, faji és nyelvi szabadságjogok védelmét. Kiemelte emellett a modernkori rabszolgaság és emberkereskedelem elleni fellépés fontosságát. A rendezvényen beszédet mondott Miroslav Lajcák, a Közgyűlés elnöke is. A politikus kifejtette: az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc az emberi méltóságért folytatott küzdelem jelképe lett. Hangsúlyozta, hogy fontos tanulni a történelemből, és 1956 egyik tanulságaként említette, hogy „meg kell hallani a kiszolgáltatottak hangját” is. Az ünnepségen – Kodály Zoltán születésének 135. és halálának 50. évfordulója előtt tisztelegve – Szakács Réka, New Yorkban élő magyar operaénekes az „Elmegyek, elmegyek...”, valamint az „A csitári hegyek alatt” című népdalokat adta elő, Fornwald László zongoraművész kíséretével.
(MTI)
A 26 éves gyanúsított elit fiúgimnáziumba járt, antikapitalista és zöld ügyeket támogatott, és egy manifesztót is találtak nála, amiben az egészségügyi biztosítókat támadta.
A miniszterelnök politikai igazgatója az Index Konkrétan című műsorában elmondta: az 1956-ról szóló mondatának elferdítői éppen azok, akik '56-ból vezetik le Ukrajna katonai megsegítését.
Mintha a 21. században a szuverenitással nem lehetne foglalkozni.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Aztán hátat fordított és elsétált.
Egy fiatal felvidéki jogász Genfben azt is a világ szemébe mondta, mit kíván a magyar nemzet a Kárpát-medencében.
Ez a magyar elnökség legnagyobb eredménye.
Ma tartják a magyar–török kulturális évad zárógáláját Ankarában, ahol Orbán Viktor és Sulyok Tamás közösen képviseli Magyarországot.
