Ujhelyi: Orbán vonja vissza a népszavazási kezdeményezését!

Ujhelyi István szocialista EP-képviselő szerint Orbán Viktor számára is üzenet értékkel bírhat mindaz, ami a brit népszavazás óta történik. Többek között az is, hogy a keddi rendkívüli ülésén az Európai Parlament nagy többséggel fogadta el a néppárti, szocialista, liberális és zöld frakciók közös állásfoglalását, amelyben a brit szavazók akaratának tiszteletben tartására, valamint a bizonytalanság megelőzése az EU integritásának védelme érdekében felszólították David Cameron brit miniszterelnököt, hogy már a keddi uniós csúcson jelentse be Nagy-Britannia kilépési szándékát az Európai Unióból.

Az MSZP-s politikus egy keddi brüsszeli háttérbeszélgetésen úgy fogalmazott: nagyon hamar színt kell vallania a magyar miniszterelnöknek, mivel úgy tűnik, a Brexit hatására felgyorsulhat az a folyamat, melynek egy „mag-Európa” létrejötte lehet a vége, erről többen is nyilatkoztak már a brit népszavazás óta. Ez egy olyan EU-n belüli csoport lehet, akik készek arra, hogy az integráció egy magasabb szintjére lépjenek. Ujhelyi szerint ennek kiindulópontja az eurózóna lehet, mely már most sem áll távol attól, hogy közös pénzügyminisztere legyen, amit követhet akár közös külpolitika, vagy akár közös ügyészség is.

Nem kellene most a magyar népszavazás Ujhelyi szerint

Ujhelyi a Brexit kapcsán kiemelte, hogy míg az uniós vezetők sürgetik a britek tényleges kilépését, addig Orbán Viktor azon az oldalon áll, akik inkább hagynák az időhúzást a számukra. Ez szerinte különösen annak fényében érdekes, hogy a magyar kormányfő eddig éppen amiatt ostorozta az EU-t, mert az túl lassú vagy döntésképtelen. Az MSZP-s európai parlamenti képviselő szerint minél hamarabb le kell tenni a britek elé egy dokumentumot arról, mivel jár számukra, ha tényleg kilépnek az Európai Unióból. Úgy látja, ez kijózaníthatja a brit közvéleményt is, és akár újabb népszavazás is lehet a kérdésben.

Magyar szempontból mindenképpen az lenne a legelőnyösebb, ha a britek nem hagynák el az EU-t, véli Ujhelyi, aki szerint az is egy fontos faktor, hogy minél később rendeződik a helyzet, annál rosszabb helyzetben lesznek az uniós – elsősorban kelet-európai – munkavállalók, akiket a Brexit-kampányban lényegében bűnbaknak kiáltottak ki. Sőt: nem csak kikiáltottak, de már konkrét atrocitások is érték például a lengyeleket.

Összességében Ujhelyi úgy ítélte meg: ha valóban létrejön egy „mag-Európa”, egy erősebb integráció az uniós tagállamok egy részének részvételével, abban Magyarországnak mindenképpen részt kell vennie az MSZP szerint, ez ugyanis az ország érdeke.

Ha már népszavazás, a szocialista EP-képviselő kitért a magyar kvótareferendumra is. Ennek kapcsán felszólította Orbán Viktort, hogy vonja vissza a kezdeményezést. Szerinte ugyanis a Brexit tükrében már jóval többről van szó, nem lehet egy ilyen eszközt belpolitikai célokból használni és lehetőséget adni arra, hogy tovább erősödjenek az euroszkeptikusok.

Mag-Európa? Várjuk ki a végét

Nem így látja az EU helyzetét Schöpflin György, a Fidesz európai parlamenti képviselője, aki szintén egy brüsszeli háttérbeszélgetésen kifejtette: az látszik, hogy a baloldali-liberális uniós politikusok annyira rettegnek a populista erők előretörésétől, hogy valóban nagyon sürgetik egy „mag-Európa” létrejöttét; de ez elsősorban a tagállamokon múlik majd, ott pedig egyáltalán nem látszik ilyen egyértelműnek az akarat egy ilyen irányra.

Az EP-képviselő azonban kifejtette: jelenleg az Európai Néppárt egyfajta fék szerepet tölt be. Integráció-pártiak ugyanis, azonban nem hívei a balliberális oldal által szorgalmazott radikális föderális reformnak. 

Schöpflin György a többi fideszes EP-képviselővel együtt megszavazta a brit kilépést sürgető EP-határozatot, miközben a magyar kormány ezzel inkább ellentétes álláspontot képvisel. Schöpflin ennek kapcsán elmondta: nem egyeztettek előre a szavazásról fideszes képviselőtársaival, ugyanakkor ő maga azért szavazta meg a javaslatot, mert az összhangban van az Európai Néppárt által képviseltekkel, és semmi olyat nem tartalmazott, amiért ne lett volna az vállalható.

Jogilag nem lehet sürgetni a briteket

A Brexitről az egyébként több mint 50 éven át Nagy-Britanniában élő magyar professzor azt mondta: egyelőre megjósolhatatlan mi következik, hiszen EP-határozat ide vagy oda, jogilag nem lehet kényszeríteni a briteket arra, hogy mikor nyújtsák be a kilépési szándékukat.

Szerinte három forgatókönyv lehetséges: valóban azonnal kilépnek – ami szerinte valószínűtlen; vagy megvárják az új miniszterelnök kinevezését, aki „megnyomja a gombot”, és így elindul a folyamat; a harmadik opció pedig az, hogy végül mégsem fognak kilépni.

Nagy-Britannia belső helyzetét elemezve elmondta: jól látszik, hogy London egy külön kategória, Anglia többi része lényegében teljesen máshogy gondolkozik, mint a főváros – ez látszódott meg a népszavazás eredményein is. Skócia helyzete szerinte egyértelmű, a skótoknál már megy is a gondolkodás arról, hogyan maradhatnának akkor is tagjai az Európai Uniónak, ha Nagy-Britannia kilép. Megy a mozgolódás Észak-Írországban is, ami egyébként konkrét biztonságpolitikai kockázatokat is rejt magában. Ugyanakkor Schöpflin úgy látja: az észak-írek csatlakozási igénye Írországhoz nem biztos, hogy kölcsönös kívánság, szerinte az írek nem feltétlenül szeretnének az országukba egymillió protestánst.