Az Európai Unió árulójának nevezte Orbán Viktort Guy Verhofstadt
Konkrétan fogalmazott a magyarellenes EP-képviselő.
A migrációs válság Európa egyik legjelentősebb próbatétele, de Európának azt kell megmutatnia, hogy az értékek és a szolidaritás kontinense – közölte Angela Merkel német kancellár hétfőn hajnalban, a nyugat-balkáni migráció által érintett országok vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozóját követően. Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke arról beszélt: „Az nem lehet, hogy 2015 Európájában emberek magukra maradjanak, és mezőkön, a fagyban kelljen átvészelniük az éjszakát”.
A migrációs válság az egyik legjelentősebb próbatétel, amellyel Európának szembe kell néznie – közölte Angela Merkel német kancellár hétfőn hajnalban, a nyugat-balkáni migráció által érintett országok vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozóját követően. A német kormányfő szerint Európának azt kell megmutatnia, hogy az értékek és a szolidaritás kontinense.
Angela Merkel közölte: rendet kell tenni a menekülthelyzetben, amihez rövid- és középtávú intézkedések egyaránt szükségesek. Utóbbiak közé sorolta, hogy Görögország elkötelezte magát a menekültkérelmek feldolgozását segíteni hivatott hot spotok létrehozásában. Mint mondta, ez fontos és minőségi előrelépés a helyzet rendezettebb kezelése és a terhek megosztása felé az Európai Unióban. A kancellár emellett az érintett országok közötti információáramlás javításának fontosságára hívta fel a figyelmet.
A csúcstalálkozót követő közös sajtótájékoztatón Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke elmondta, három dolgot kellett megvitatni: a migránsoknak megfelelő menedék biztosítását a tél elől, az emberek áramlásának kezelését, valamint a határok ellenőrzését.
A találkozón résztvevő országok egy 17 pontos akciótervet is elfogadtak a migrációs válság kezelése érdekében.
A megfelelő menedék biztosítása Juncker szerint nem tűr halasztást. „Az nem lehet, hogy 2015 Európájában emberek magukra maradjanak, és mezőkön, a fagyban kelljen átvészelniük az éjszakát” – szögezte le a csúcstalálkozót kezdeményező politikus.
Megállapodás született arról is, hogy Görögországban és a Nyugat-Balkánon 100 ezerre nő a menekültek befogadására alkalmas férőhelyek száma, ebből Görögország év végére 30 ezerre növeli a férőhelyek számát, továbbá Görögországban az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is 20 ezer új férőhelyet alakít ki – közölte az Európai Bizottság elnöke.
„A rend helyreállításának egyetlen módja az emberek ellenőrizetlen áramlásának lelassítása” – hangsúlyozta Juncker, hozzátéve, az a politika nem elfogadható, hogy egyes országok egyszerűen szomszédjaikra hárítják át a menekültáradatot. „Az embereket regisztrálni kell. Regisztráció nélkül jogok sem járnak” – mondta.
Juncker azt is tudatta, hogy még hétfőn minden ország kapcsolattartót jelöl ki, s a vállalások teljesülését heti rendszerességgel ellenőrizni fogják. Juncker szerint a schengeni övezet megőrzéséhez meg kell erősíteni a határok védelmét. Nem csak az EU és az övezet, hanem a görög-macedón és a macedón-szerb határok ellenőrzését is javítani kell. A luxemburgi politikus arról is beszámolt, hogy egy héten belül 400 fős erősítés érkezik az uniós határrendészettől Szlovéniába.
„Olyan megoldás nem lesz, ami csodával ér fel. A határok lezárása nem hosszú távú megoldás. Európa nem egymás kárára, hanem egymás segítése révén épül” – hangsúlyozta.
A 17 pont a Juncker által elmondottak mellett azt tartalmazza, hogy az érintett államok 24 órán belül megfogalmazzák szükségleteiket, valamint az érintettek értesítése nélkül nem támogatják a migránsok és menekültek eljutását egy másik ország határához. A dokumentumban arra is kitértek, hogy megtagadható a belépés azoktól, akik nem kérnek menekültstátust, valamint az összes rendelkezésre álló eszközzel tájékoztatják a migránsokat jogaikról és kötelezettségeikről.