A keleti nyitás megbukott – kommentálta sajtótájékoztatóján Schmuck Erzsébet azt, hogy csökkent a magyar export Azerbajdzsán, Kazahsztán és India irányába is, miközben a Németország felé történő kivitel nőtt. A politikus szerint erre a sorsra juthat a déli nyitás is, ha a kormány továbbra is haveroknak és multinacionális cégeknek szerez csak piacot.
Az LMP szerint megbukott a kormány keleti nyitás politikája, a déli nyitás sikerre viteléhez pedig nem kereskedőházakra, „átláthatatlan kufárkodásra”, hanem erős és fejlődőképes magyar vállalatokra van szükség. Schmuck Erzsébet országgyűlési képviselő szerdai sajtótájékoztatóján a kelet nyitás politikájának kudarcaként értékelte, hogy tavaly növekedett az ország európai uniós és azon belül a Németországgal folytatott külkereskedelmi forgalma, miközben például Azerbajdzsánba, Kazahsztánba vagy Indiába kevesebbet exportálunk, mint néhány évvel ezelőtt.
Szerinte a magyar export csak akkor erősödhet meg, ha a kormány nem multinacionális vállalatoknak és haveri cégeknek akar piacot szerezni, hanem a magyar kis- és közepes vállalatoknak, ha ezeket tekinti stratégiai partnerének és az uniós támogatások nagyobb részét is számukra biztosítja. Hozzátette: csak rövidtávon lehet sikeres az a gazdaságpolitika, amely az olcsó munkaerővel kívánja versenyképessé tenni az országot. Ehelyett magas hozzáadott értéket előállító vállalatokra van szükség, amely az oktatás nagyobb támogatásával érhető el – hangsúlyozta. A kormánynak azzal is fel kellene hagynia, hogy a külgazdasági folyamatokban a holdudvar cégeinek üzletszerzését helyezi a prioritások közé.
A politikus gazdaságpolitikai fordulat szükségességét sürgette, és elmondta azt is: fel kell tárni a keleti nyitás kudarcának okait és nagyobb figyelmet kellene fordítani az unió periféria országaival való együttműködésre. A politikus bírálta a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. működését is, amely tavaly 2,5 milliárd forintnyi veszteséget termelt.