Szijjártó: Nem jókedvünkben építünk kerítést

Szijjártó: Népvándorlással állunk szemben

A külgazdasági és külügyminiszter szerint az illegális bevándorlással kapcsolatos múlt heti európai tanácsi döntések megfelelnek Magyarország és a magyar emberek érdekeinek. Szijjártó Péter napirend előtti felszólalásában úgy fogalmazott: „egy népvándorlási jelenséggel állunk szemben, amellyel hosszabb távon is számolnunk kell európai és magyar szinten egyaránt”.

E kihívás megoldása azonban semmiképpen sem az Európai Unió területén belül, hanem azon kívül keresendő – mondta a tárcavezető. Kifejtette: az Európai Tanács ülésén sikerült megállapodásra jutni arról, hogy el kell választani a menekültek kérdését a gazdasági bevándorlás kérdésétől, utóbbinak még az EU területén kívül vagy legkésőbb az úgynevezett frontországokban, Olaszországban és Görögországban gátat kell szabni. Nagy jelentősége van annak – folytatta –, hogy Magyarország nem került egy kosárba Olaszországgal és Görögországgal, hiszen világosan látszik, hogy a Magyarországra érkező illegális bevándorlók már legalább egy EU-tagállamon keresztülhaladtak.

A fontos brüsszeli megállapítások közé sorolta azt is, hogy az EU külső határait védeni kell. „Magyarország mindent megtesz azért, hogy megvédje Magyarországot és a magyar embereket az illegális bevándorlási nyomástól. Természetesen nem jókedvünkben építünk kerítést Magyarország és Szerbia határára. Ez nem Szerbiáról, nem a kétoldalú ügyeinkről szól” – mondta Szijjártó Péter, jelezve, hogy mostanra 66 474-re emelkedett a magyar határt illegálisan átlépők száma, közülük 65 934-en a szerb-magyar határon érkeztek. Ennek gátat kell szabni, és jelenleg úgy tűnik erre, egy fizikai akadály jelenti az egyik legjobb megoldást – közölte. A miniszter arról is beszélt, végre polgárjogot nyert az Európai Tanácsban az a gondolat, hogy földrajzilag kiegyensúlyozott megoldásra van szükség. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a balkáni bevándorlási útvonalon ma már legalább annyian érkeznek, mint amennyien a Földközi-tengeren keresztül. Ezért is lenne fontos szerinte egy budapesti konferencia a témában.

Szijjártó Péter közölte továbbá: a menekültkvóták kérdését még nem sikerült véglegesen rendezni. Görögország és Olaszország segítséget kap, 40 ezer menedékkérőt fogadnak be onnan önkéntesen az uniós tagállamok, de Bulgária és Magyarország különleges megítélés alá esik – ismertette. Annak az elismertetéséért meg kellett küzdeni – hangsúlyozta –, hogy az képtelen helyzet lenne, ha Magyarországra hoznának bevándorlókat olyan országokból, ahová kevesebb bevándorló érkezett korábban. Az Európai Tanács tavaszi ülésén arról született döntés, hogy a befogás, a kvóták önkéntes alapon működnek, Magyarországnak pedig az az érdeke, hogy ehhez az európai tanácsi eredeti döntéshez tartsa magát – mondta a külgazdasági és külügyminiszter. Végül a parlamenti pártok képviselőit konstruktív vitára kérte a kérdésben, amely szavai szerint Magyarország és az EU előtt álló egyik legsúlyosabb kihívás lesz az elkövetkező években.

Rogán: Le akarjuk zárni a határt a népvándorlás előtt

Rogán Antal (Fidesz) bejelentette, hogy a bevándorlás ügyében kezdeményezett nemzeti konzultációban már több mint egymillióan vettek részt. Az eddig feldolgozott válaszok alapján a válaszadók 80 százaléka lényegesen szigorúbb intézkedéseket követel – közölte. Felhívta a figyelmet arra, hogy álláspontjuk különbözik a baloldali pártokétól, mivel nem befogadni szeretnék a bevándorlókat, nem a migrációs táborokra akarnak pénzt költeni. Mint mondta, le akarják zárni a népvándorlás előtt a magyar határt, amely egyben uniós külső határ is. Úgy értékelt, a szocialisták bevándorláspárti javaslatokat tettek.

MSZP: Nem a gyűlöletkeltés a válasz

A külgazdasági és külügyminiszter napirend előtti felszólalására reagáló MSZP-s Tóth Bertalan arról beszélt, hogy a Magyarországra az idén belépett több mint 60 ezer migráns csaknem 90 százaléka már nem tartózkodik Magyarország területén. Az Európai Tanácsban létrejött egyezség alapján várhatóan nem küldenek vissza menedékkérőket Magyarországra, de ennek az az ára, hogy Magyarország itt tartja és regisztrálja a határt átlépőket – fejtette ki. A szocialista politikus szerint a kérdésre „nem a gyűlöletkeltés a válasz”, a problémára a kerítés nem ad megoldást, hanem fokozza az emberekben a félelmet. A képviselő azt kérte a Háztól, hogy tárgyalja meg és fogadja el pártja javaslatcsomagját, amely alapján 22 milliárd forintból megerősítenék a bevándorlási hivatalt, az ellátószervezetet és a határrendészetet.

Tóbiás: Nem a Jobbikkal kellene versengeni

Tóbiás József (MSZP) a kormány bevándorláspolitikát bírálva azt mondta, a kormánynak nem a szavazatokért és nem a Jobbikkal kellene versengenie. Jó lenne, ha eljönne a józan ész kora – hangoztatta. Hozzátette: ha egyszerű választ ad a kormány egy nagyon bonyolult problémára, akkor nem tesz mást, minthogy verseng a szélsőjobboldallal abban, hogy ki tud primitívebb, butább választ adni erre az egész Európát érintő kérdésre. Bírálta a kerítésépítés tervét, mondván a kormánynak garantálnia kell az EU-ban a szabad mozgás lehetőségét is. Közös uniós megoldást szorgalmazott, és azt kérte, hogy a parlament támogassa pártja költségvetési törvénymódosítását, amellyel 22 milliárdot adnának a határrendészeti szerveknek. 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette: a kormány szerint a szabad mozgás lehetősége nem a határsértés szabadságára vonatkozik. Hozzátette: az ideiglenes biztonsági határzár a törvény- és a határsértéseket akadályozza meg. Szerinte ezt a kérdést Európa területén kívül kell kezelni, az unió által nyújtott fejlesztési források felhasználását bizonyos változásokhoz kell kötni annak érdekében, hogy az ottélők ne akarják elhagyni az országot.

Jobbik: A kormány küzdeni is tud a magyar nemzeti érdekért

Gyöngyösi Márton (Jobbik) szerint a szocialisták és a liberálisok újra bebizonyították, hogy „a multikulti dicsőítésén túl” semmilyen valós érdemi válaszuk nincs a társadalmat érdeklő kérdésekre. A kormány migrációs politikájáról azt mondta, „lám, lám, a kormány ha végveszélyben érzi népszerűségét”, akár küzdeni is tud a magyar nemzeti érdekért. Bírálta a határőrség „felszámolását”, feladatainak a rendőrséghez utalását, mert szerinte ezeket a feladatokat a rendőrség nem tudja hiánytalanul ellátni. Gyöngyösi Márton szorgalmazta azt is, hogy a magyar diplomácia gondolkodjon el a migrációs probléma valós okain. Azon – folytatta –, hogy Magyarország milyen szerepet játszott nyugati szövetségeseivel együtt abban, hogy Észak-Afrikában és a Közel-Keleten kirobbanjanak a válságok, amelyeknek a migráció következménye.

LMP: A felvilágosult Nyugatnak nincs terve

Schiffer András (LMP) szerint szembe kell nézni azzal, hogy az elmúlt 15-20 év globális politikája mennyiben van összefüggésben a mostani bevándorlási hullámmal. Szerinte nem lehet úgy beavatkozni egyes régiók életébe, hogy „a felvilágosult Nyugatnak” nincs terve arra, hogyan megy tovább az élet ezekben az országokban. Az ellenzéki politikus azt mondta, egyetért Orbán Viktor miniszterelnök 2007-ben elmondott szavaival, hogy a bevándorláspolitikában nincs önálló nemzeti út. Magyarországnak létérdeke, hogy legyen egy mély és működőképes bevándorláspolitika – hangsúlyozta. Az LMP-s képviselő szerint nagyon világosan különbséget kell tenni bevándorlók és menekültek között, és azok a törvények, amelyeket most beterjesztenek, azt jelentik: Magyarország megtagadja a segítő kezet azoktól, akik valóban a halál torkából menekülnek.