A német kancellár a FAZ beszámolója szerint felidézte: 2008-ban személyesen akadályozta meg, hogy Ukrajna megtegye az első lépést a NATO-csatlakozás felé. Hozzátette, hogy az ukrán NATO-tagság kérdésében nem változott a véleménye, azt viszont „nem lehet megtiltani egy országnak”, hogy szabadkereskedelmi megállapodást vagy társulási szerződést kössön az EU-val.
A kancellár a hét végén Brisbane-ben négyszemközti megbeszélést folytatott Vlagyimir Putyinnal, majd csatlakozott hozzájuk Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, és további két órán keresztül egyeztettek. A Die Welt szerint Merkel kifejtette, hogy a NATO az együttműködésen alapuló és a biztonságot szolgáló szövetség, Putyin viszont úgy vélte, hogy a NATO Moszkva ellenfele, és fenyegeti az orosz érdekszférát. Ezután Merkel inkább az EU-ra koncentrált, és Junckerrel együtt megpróbálta meggyőzni Putyint arról, hogy az EU a keleti bővítéssel együtt sem jelent fenyegetést Oroszországra, és mindkét félnek hasznos együttműködést kezdhetne az eurázsiai unióval.
A Sydney-ben mondott kancellári beszédről szóló beszámolók alapján a próbálkozás nem vezetett eredményre. A „nemzetközi jogot megtipró, érdekszférákból kiinduló régi gondolkodásmód nem érvényesülhet” – idézte a Der Tagesspiegel a kancellárt, aki kijelentette, hogy a hidegháborúból származó gondolkodásmód „nem is fog érvényesülni, legyen akármilyen nehéz és hosszú az út”. Vlagyimir Putyin nem hajlandó a kölcsönös tisztelet és a jogállamiság alapján kezelni az ukrajnai konfliktust, és tevékenysége „az európai békerendszer egészét megkérdőjelezi” - mondta Angela Merkel. Az ukrán válság „valójában egyáltalán nem regionális ügy”, hanem „valamennyiünket érinti” – tette hozzá.