Lázár: A munkahelyteremtésre költik főleg az uniós pénzeket

A Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterrel és Győrffy Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón a kis gazdaságok támogatását és az erről szóló uniós irányelvet emelték ki. A mostani program a nagy gazdaságok helyett a kis és közepes – családi – gazdaságokat támogatja egyértelműen – hangoztatta Lázár János. Kijelentette: a magyar kormány célkitűzése, hogy ne kevesebb, hanem több munkahelyet, több támogatást kapjanak a vidéken élők. Ezt a földforgalmi törvény megalkotásával, az ehhez igazított agrártámogatási rendszerrel, valamint adópolitikai döntésekkel is kívánják segíteni – mondta a miniszter.

Lázár emlékeztetett: hamarosan lezárul az Európai Bizottság és a magyar kormány között az uniós források felhasználására vonatkozó megállapodás megtárgyalása. Ennek része a vidék- és agrárfejlesztési program meghatározása is. Lázár János úgy vélekedett, nincs akadálya annak, hogy a partnerségi megállapodás a következő egy hónapban aláírják. Így nem lesz akadálya annak, hogy a kormány ez év őszén az új uniós pénzügyi időszak forrásaihoz hozzáférjenek a magyar pályázók, várhatóan az első pályázati felhívások már szeptemberben megjelennek – fűzte hozzá. A következő hét évben a kohéziós alapokban – a humán- és reálinfrastruktúra fejlesztésére – 7200 milliárd forint áll rendelkezésre, míg a vidékfejlesztési célok megvalósítását 1100 milliárd forint szolgálja.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az agrártámogatási rendszer részleteit ismertetve elmondta: a magyar mezőgazdaság célja, hogy megélhetést nyújtson a vidéken élő embereknek, továbbá biztosítsa az ország élelmiszer-ellátását, valamint minél több magyar élelmiszer legyen a bel- és külföldi piacokon. Különösen az állattenyésztés, a kézimunka-igényes növénytermesztés, vetőmagtermesztés esetében növekednek az agrártámogatások, azért, hogy minél több fejlesztésre nyíljon lehetőség – tette hozzá. Ennek alapján megduplázódnak az állattartók kiemelt támogatásai: 212 milliárd forint többlettámogatást kapnak a következő hat évben.

A finanszírozás nemzeti forrásból történik, ez jövőre 33 milliárd forintot jelent. A további munkaerő-igényes ágazatok támogatására megteremtette a kormány korábban azt a mozgásteret, amely lehetővé teszi, hogy a nagybirtokok területalapú támogatásából 20 milliárd forintot kapjanak az állattartók – közölte a miniszter. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy 1200 hektár terület felett 100 százalékos lesz a területalapú támogatás elvonása. Ezt a forrást többek között az állatjólét támogatására, a koca, a baromfi és a hízott bika tartásának segítésére fordítják; mindez 50-70 ezer új munkahely létesítését jelenti.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke azt emelte ki: mivel az elmúlt hét évben az állatállomány drasztikusan csökkent, az állatok számát növelni kell, főként a kis gazdaságokban, hogy erősödjön a vidék népességmegtartó ereje. Ez utóbbit segítheti még a munkaintenzív ágazatok – például az öntözés, a kertészet – fejlesztése, ezért a NAK támogatja a kormány által elfogadott programot.

Fazekas Sándor az MTI kérdésére elmondta: a mostani uniós költségvetési időszakban a területalapú támogatásra várhatóan mintegy 350 milliárd forint jut évente, vidékfejlesztésre mintegy 1100 milliárd forint költhető 2020 végéig, és nemzeti forrásból mintegy 220 milliárd forint többletforrása lesz a mezőgazdaságnak.

A résztvevők az újságírói kérdésekre adott válaszaikban azt emelték ki, hogy az agrárium és a vidék fejlesztését célzó program fordulatot jelent a korábbi támogatáspolitikához képest. A mostani program ugyanis a kis és közepes gazdaságokat támogatja. Lázár János úgy fogalmazott: Magyarországnak néppárti kormánya van, ami az jelenti, hogy a nagyokkal szemben a kicsik oldalán áll. Ez az elv az unióban is jelentős támogatást élvez, mivel vannak olyan országok, ahol már mintegy 30 hektár felett támogatást vonnak el a gazdálkodóktól – tette hozzá.