Országszerte megemlékezések lesznek a nemzeti összetartozás napján

2014. június 04. 07:48

Negyedik alkalommal emlékeznek meg ma a trianoni békeszerződés aláírásához kötődően a nemzeti összetartozás napjáról. Az érdeklődőket az ország több pontján várják programok.

2014. június 04. 07:48

Szerdán délelőtt a fővárosban a Magyarság Házában a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartandó megemlékezésen ünnepi köszöntőt mond Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. Este Éltető hagyomány – Kárpát-medencei örökségünk címmel gálaműsort rendeznek, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mond köszöntőt. Budafok-Tétény önkormányzatának megemlékezésén Németh Zsolt külügyi államtitkár mond köszöntőt, és beszédet tart Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. 

A nemzeti összetartozás napja kísérőrendezvényeként a Magyarság Házában tartják a Nemzetpolitikai Kutatóintézet Trianon következményei a 20. és 21. században: kisebbségi kérdések Európában című tanácskozását, amelyen előadást tart Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár.

Kaposváron Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke mond beszédet. Pécsett Hoppál Péter (Fidesz) országgyűlési képviselő és Páva Zsolt (Fidesz), a város polgármestere szólal fel, Óbuda-Békásmegyer ünnepi programján pedig Bús Balázs (Fidesz-KDNP) polgármester mond beszédet. Sátoraljaújhelyen Trianon emlékzarándoklatot szerveznek a 100. országzászlóhoz, Nyíregyházán a megyei önkormányzat, a megyei kormányhivatal és Nyíregyháza önkormányzata rendez megemlékezést, ünnepi beszédet mond Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra. A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a szerződést.

Összesen 71 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Lehel
2014. június 04. 12:48
Vesszen Trianon!
Waffen-SS Hunyadi Division
2014. június 04. 11:37
Neked Fidesz és MSZP kell, buta magyar! Lépjetek egymás lábára, örvendjetek Trianonnak, fideszesek. "Miként a kérdés jeles szakértője, Raffay Ernő, az Antall-kormány volt honvédelmi államtitkára több művében is kifejti, a történelmi folyamat, amely ’89-ben kezdődött és a 2000-es évek elejéig tartott, legalább fél tucat olyan komoly történelmi lehetőséget eredményezett, amikor akármelyik magyar kormány — tehát az Antall-, a Horn-, vagy az Orbán-kormány — valamelyike, akár a diplomácia, akár a fegyverek erejével beavatkozhatott volna — a ’90-es években ugyanis még volt magyar hadsereg. Az ex-államtitkár határozottan állítja egy, a Történelemportálban 2010-ben megjelent interjújában, miszerint horvát szövetségben visszaszerezhettük volna a szerbek által elvett területeinket. Ő maga az ún. Kalasnyikov-ügy egyik szereplője volt, és 1990-ben Horvátországot jó minőségű fegyverekkel és sok millió lőszerrel látták el, így támogatva a horvát szabadságharcot Nagy-Szerbia ellen. A Horn-kormány ’94-98 közötti időszaka pedig nem elhanyagolható, hiszen a történelmi Horvátország felszabadítására elindították 1995-ben az Oluja (Vihar) fedőnevű hadműveletet. Horvát részről már 1990-ben felvetődött egy szövetség létrehozásának gondolata Magyarországgal. Óriási jelentőségű lett volna a két ország szövetsége, ezért az akkori magyar kormány felelőssége igen komolyan felvetődik. A szerb–magyar határra, hat pontra elektronikai felderítő alakulatokat telepített ki a honvéd vezérkar, illetve bizonyos katonai egységek szóba kerültek arra az estre, ha valami történik. Annak idején Raffay elmondása szerint beszélt néhány vezető tábornokkal, hogy mi lenne, ha Magyarország kezdeményezne egy ilyen beavatkozást. A katonai vezetők támogatták a felvetést. Antall József neki is, és másoknak is többször mondta, valamint kormányülésen is legalább egyszer elhangzott: várjuk meg, amíg Magyarország gazdaságilag megerősödik, és azt is, hogy — ez volt Antall álláspontja, de a helyzet akkor ezt is mutatta — a szomszédos országok meggyengülnek, akkor lehet majd valamit „csinálni”. Raffay Ernő tudomása szerint azonban ennél nem ment tovább a miniszterelnök. Ukrajna 1991. évi függetlenné válása után Leonyid Kucsma hajlandónak mutatkozott Kárpátalja visszaadására. De elszalasztottuk a csehszlovák lehetőséget is 1992–93 fordulóján, pedig akkor még szlovák hadsereg sem volt. 1999-ben a Szerbia elleni NATO-támadáskor sem szabott az első Orbán-kormány semmiféle feltételt hazánk területének kiindulási báziskén történő felhasználásához, repülőterein átengedéséért. S 2014-ben itt van az ukrán válság, amikor orosz részről felvetették, miszerint Magyarország esetleg visszakaphatná Kárpátalját, azonban Martonyiék még a puszta lehetőségét is elvetették e gondolatnak. Természetesen ez esetben már csak békés, diplomáciai megoldásról lehetett volna szó, hiszen hadseregünk sincs már - jó Károlyi-tanítványoknak bizonyultak szocialista-szabad demokrata politikusaink -, egy középhatalom katonai erejével amúgy sem lenne esélyünk. Azonban a '90-es években még létezett magyar honvédség."
*ufó*
2014. június 04. 08:58
mondjuk, a fidesz-kdnphez jól pásszol a gyászhuszár szerep ha már gyarapítani nem tudják az országot s népet (magukon kívül), akkor legalább a siratóasszony szereppel kompenzálnak
balint60
2014. június 04. 08:51
Minden jóérzésű ember értékeli, hogy van Trianon emléknap: tragikus dátum, méltó e megemlékezésre. A megemlékezések mellett több tudományos igényű konferenciára is szükség lenne, mivel a hagyományos ünnepi beszédek szükségszerűen leegyszerűsített közhelyek gyűjteménye, mi csak tovább rögzíti a meglévő sztereotípiákat, elfogultságokat. A magyar társadalom valós ismeretei erről a tragikus, ám ellenmondásokkal teli eseményről végre megérdemelnék -ennyi évtized után- az árnyalt és túlzásoktól mentes "helyre tételt".
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!