Navracsics: 1989. június 16. az igazság születésnapja volt

Navracsics Tibor külügyminiszter a Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai újratemetésének, valamint a rendszerváltoztatás 25. évfordulójának alkalmából rendezett ünnepségen kijelentette: „1989. június 16. az igazság születésnapja volt Magyarországon. Az igazságé, amely nélkül szabadság nem születhet. Hiszen igazság nélkül nincs szabadság, tudtuk ezt akkor is.” Az emléknap zárásaként a Pesti Vigadóban tartott emlékkoncertet megelőző beszédében a miniszter hozzátette: az igazság kimondása a magyaroknak a hazugság világbirodalmának összeomlását is jelentette.

Huszonöt évvel ezelőtt – mondta Navracsics Tibor –, június 16-án a Hősök terén, Nagy Imre és társai újratemetésén egy ország szembesült a múltjával, sorsával, történelmével, miközben megrendülten állt az éveken át elhallgatott, letagadott és meggyalázott hősök koporsói felett. Hangsúlyozta: a szabadságot huszonöt évvel ezelőtt nem egyedül Magyarország vívta ki. „Velünk voltak 1953 Berlinjének, 1956 Poznanjának és Budapestjének, 1968 Prágájának és Pozsonyának, a hetvenes-nyolcvanas évek Gdanskjának és Varsójának hősei. De velünk voltak kortársaink is: Tallinntól Bukarestig, Berlintől Szófiáig mindazok az emberek – Közép-Európa hősei –, akiknek elegük lett a hazugságból, a diktatúrából, az elnyomásból és a szovjet katonai megszállásból” – mondta Navracsics Tibor. „Mindannyian tudtuk 1989-ben, mint ahogyan tudjuk ma is, hogy a mi szabadságunk nem csak hazánk szabadsága” – fogalmazott.

Navracsics Tibor beszélt arról, hogy a szabadság negyedszázados Közép-Európában, és ma már talán észre sem vesszük, hiszen „a szabadság olyan, mint a levegő: ha fogy, csak akkor figyelünk fel rá”. Szólt arról is, hogy ma, egy emberöltővel a demokrácia születése után sokan legyintenek lemondóan. Sokakban fogalmazódik meg az érzés, hogy „hiába vagyunk immáron tíz éve az Európai Uniónak is tagjai, Nyugat-Európa még mindig gyanakvóan és bizalmatlanul méreget minket. Mintha nem értenének.”

A miniszter kifejtette, a nyugat-európai országok nem ismerik a kommunizmus örökségét: „a szétroncsolt erkölcsi normákat, a nihilt, a kitelepítések, a gulágok történetét”. Nem tudják, hogy ami nekik távoli történelem, „számunkra sokszor a jelenkor kortársainkat sújtó problémája”. „Huszonöt évvel a felszabadulásunk után még mindig nem találtuk meg a formát, amivel számukra is érthetővé tudjuk tenni örökségünket” – mondta Navracsics Tibor, majd hozzátette: 2014 remek alkalmat kínál erre.

Szavai szerint az elmúlt száz évben Közép-Európa a kibékíthetetlennek tűnő nemzeti érdekkonfliktusoktól a zsidókkal szemben iparszerűen elkövetett gyilkosságokon át eljutott ahhoz a felismeréshez, hogy „csak akkor tudunk saját otthont és szabadságot építeni, ha részt veszünk a közös otthonunk megteremtésében”. Azt mondta, meggyőződése, hogy a közép-európai polgároknak meg kell hallaniuk egymás sikerét, osztozniuk kell a másik gondjaiban, és kölcsönös jóindulattal kell megoldaniuk a vitákat.

Az emlékkoncerten jelen volt Áder János magyar, Milos Zeman cseh, Andrej Kiska szlovák és Bronislaw Komorowski lengyel elnök, valamint Joachim Gauck német államfő. Részt vett az ünnepségen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Schmitt Pál volt köztársasági elnök, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint Polt Péter legfőbb ügyész is.