Japán-magyar vegyes vállalat létrehozását jelentette be a hivatalos látogatáson Japánban tartózkodó magyar kormányfő. Orbán Viktor felszólalt egy üzleti fórumon is, ahol a magyarországi adórendszerről szólva elmondta: az egykulcsos személyi jövedelemadó biztosítja a magyar gazdaságpolitika sikerességét. A miniszterelnök a nap folyamán megnyitotta a tokiói magyar kulturális és turisztikai központot, és többször is hangsúlyozta, hogy Közép-Európa nyitva áll Japán előtt.
Orbán Viktor az Abe Sindzóval tartott tárgyalása után jelentette be, hogy szintetikus gumit gyártó vegyesvállalat létrehozásáról állapodott meg a Mol és a Japan Synthetic Rubber japán cég. Az 51 százalékban japán, 49 százalékban magyar cég Tiszaújvárosban működik majd. A kormányfő sikertörténetnek nevezte a beruházást, amely várhatóan száz új munkahelyet teremt. A Mol közleménye szerint a Tiszaújvárosban felépülő, oldószeres eljárással készült sztirol butadién gumit gyártó új üzem évi 60 ezer tonnás gyártókapacitással rendelkezik majd, és a piaci kereslet függvényében megvizsgálják a további kapacitásbővítési lehetőséget. A termék értékesítése várhatóan 2017-ben indul meg. A kormányfő Tokióban emlékeztetett, hogy a múlt héten egy másik japán székhelyű cég, a Takata járműipari beszállító vállalat közölte, hogy gyárat épít Miskolcon, és ezzel mintegy ezer új munkahelyet hoz létre. Orbán Viktor köszönetet mondott a japán befektetőknek, jelezve, hogy a magyarországi japán befektetések értéke 3,5 milliárd euró, a külkereskedelmi mérleg pedig folyamatosan javul.
Sajtónyilatkozatában Abe Sindzó is kiemelte a Magyarország és Japán közötti gazdasági együttműködés elősegítésének fontosságát, és reményét fejezte ki, hogy tovább fejlődnek a gazdasági kapcsolatok. A tárgyaláson megerősítették azt is, együttműködnek abban, hogy Japán és az Európai Unió minél hamarabb megkösse a szabadkereskedelmi megállapodást – mondta a japán kormányfő. Szorgalmazta egyúttal, hogy a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) és Japán tovább fejlessze együttműködését, amellyel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy 2014 a V4 és Japán közötti csereév lesz.
A két miniszterelnök aláírta a Japán és Magyarország közötti új partnerségről szóló közös nyilatkozatot, majd több – a nap folyamán már aláírt – japán-magyar megállapodást adtak át egymásnak a két ország miniszterei, illetve államtitkárai. Ezek között volt az energetikai együttműködési megállapodás, amelyről Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára elmondta: a dokumentum értelemében együttműködést kezd a két ország a megújuló energiaforrások használata és fejlesztése területén. Példaként említette a tisztaszén-technológiát. A megállapodás előirányozza az együttműködést a nukleáris energia területén is, azon belül a képzés, a technológia, a nukleárishulladék-kezelés és az esetleges káros nukleáris hatások elhárításának kérdéseiben.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere közös oktatási szándéknyilatkozatot írt alá a japán oktatási miniszterrel, továbbá megállapodást kötött a magyar Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és a Japán Külkereskedelmi Szervezet (JETRO) is. Még a miniszterelnöki vizit előtt Orbán Viktor köszöntőbeszédet mondott a HITA és a JETRO által szervezett üzleti fórumon, ahol a magyar gazdaság helyzetét elemezve azt mondta hallgatóságának, hogy a magyarországi egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer a kulcs a gazdasági növekedéshez, ez a háttere a magyar gazdaságpolitika sikerességének.
A miniszterelnök a japán fővárosban előadást tartott a Dzsószai Egyetemen is, ahol díszdoktori címet adományoztak neki a szabadság és a demokrácia iránti elkötelezettségéért. Úgy fogalmazott, hogy az európai növekedés húzóereje a Magyarországot is magában foglaló, 80 milliós lakosságú, ígéretes évtized előtt álló Közép-Európa lesz, amely már túl van a válságon, versenyképes, „visszatért a térképre”. Így a régió jó lehetőségeket kínál a befektetőknek, és logisztikailag vélhetően a legjobb pont az európai uniós piacok eléréséhez - hangsúlyozta beszédében Orbán Viktor, aki ismertette a magyar gazdaság eredményeit, kiemelve a megindult gazdasági növekedést. A magyar eurócsatlakozás dátumát firtató kérdésre kifejtette: 2002 és 2008 között Magyarországnak történelmi esélye volt, hogy belépjen az eurózónába, de az akkori kormányok nem tudtak élni ezzel. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a magyar kormány az utóbbi három évben nem tudott volna innovatív, „unortodox” lépéseket tenni, ha Magyarország tagja lett volna az eurózónának.
Utalt arra, a lengyel kabinet a közelmúltban úgy nyilatkozott, kevés az esélye annak, hogy a következő egy évtizedben csatlakozzanak az eurózónához. „Amikor mi a csatlakozásról gondolkodunk, nem a következő évről beszélünk, hanem a következő évtizedről vagy két évtizedről, vagy három évtizedről” – mondta, hozzátéve, hogy van még egy feltétele a közös pénz bevezetésének, jelesül, hogy az euró kitartson addig. Az előadás után az egyetem vezetése bejelentette a Közép-európai Tanulmányok Intézetének megalapítását, amelynek tiszteletbeli elnöke Szerdahelyi István tokiói magyar nagykövet lett. A miniszterelnök csütörtökön megnyitotta a tokiói Magyar Kulturális és Turisztikai Információs Központot is, amelynek kialakítására és működtetésére – a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint – idén 3,5 millió forintot biztosít a magyar kormány.
