Az atv.hu kedden, a Népszava pedig szerdán írt arról, hogy a magyar parlamenti választás nem május 25-én, az európaival együtt lesz, hanem korábban, még áprilisban. Mesterházy Attila MSZP-elnök pedig pénteki sajtótájékoztatóján közölte: arról is lehet hallani, hogy április elejére hoznák előre a voksolás időpontját, és azt nem együtt tartanák az európai parlamenti választásokkal. Gulyás Gergely ugyanakkor szerdán leszögezte: az alkotmány „teljesen világosan fogalmaz” abban, hogy a választásokat minden negyedik év április-május hónapjában kell megtartani. Az EP-választásokat ötévente júniusban tartották, de ezt az Európai Unió döntéshozó testülete előrehozta májusra, ezért „a jogi lehetőség adott arra, hogy az EP-választásokat a magyar országgyűlési választásokkal egyidejűleg tartsák meg”.
Szemben „a Fidesz hétfői elnökségi üléséről állítólag név nélkül szivárogtató elnökségi taggal”, Gulyás Gergely „ismeretei szerint mind az elnökségben mind a frakcióban sokan gondolják úgy, hogy praktikus lenne a két választás egyidejű megtartása”. A fideszes politikus ugyanakkor hangsúlyozta: a köztársasági elnökön kívül ebben a kérdésben mindenkinek csak véleménye lehet, döntési jogosultsága nem, mivel a választások időpontjának meghatározása „az államfő azon kevés jogköre közé tartozik, mely még miniszteri ellenjegyzéshez sem kötött”. Természetesen a köztársasági elnök döntését – „függetlenül attól, hogy kinek a véleményével egyezik és kiével nem”, mindenkinek tiszteletben kell tartani – mondta Gulyás Gergely.