Csütörtökön tette közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Magyar Munka Tervet, amely a 2020-ra megteremtendő egymillió új munkahelyhez vezető utat mutatja meg. A következő öt évre részletes foglalkoztatási prognózist és intézkedési terveket tartalmaz. Megtudhatjuk belőle, hogy a kormány szerint hogy lesz 2015-ig 400 ezer új munkahely. Az NGM szerint 2011-ben az új állások 60 százaléka a versenyszektorban teremtődik meg, de a 2012-től hatályos intézkedések (közmunka programok szélesebb indulása, munkanélküli ellátások 90 napra csökkentése) hatására a közfoglalkoztatásban, illetve a fehéredés által teremtett új munkahelyek aránya jelentősen nő. Viszont a gazdasági növekedés gyorsulása ellenére a versenyszféra hozzájárulása a foglalkoztatáshoz nem nő tovább az NGM előrejelzése szerint.
A Magyar Munka Terv szerint a kormány célja, hogy a magyar munkaerőpiac a legrugalmasabbak közé tartozzon Európában. Ezért új, differenciált Munka Törvénykönyvet hoznak létre, amely a kkv-k érdekeit helyezné előtérbe azzal, hogy a foglalkoztatotti létszám alapján differenciálná a törvényi előírásokat. Csökkennének például a kisvállalkozásokkal szembeni elvárások, kkv-k esetében pedig kevésbé akadályoznák a munkaviszony megszüntetését. Emellett csökkentenék a munkáltatók bürokratikus terheit.
Hárompilléres lesz a foglalkoztatási támogatás. Egyrészről célzott bér- és járuléktámogatás lesz a mikro-, kis és középvállalatoknak. A második pillér lenne a szociális gazdaság, ami a helyi lehetőségekre építve szervezi meg a munkanélküliek foglalkoztatását részben állami, részben saját forrásokból. Ez egy átmeneti foglalkoztatási forma, amelynek célja hosszabb távon, hogy átvezessen a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásba. A harmadik pillér a közfoglalkoztatás lenne. Ebben az esetben az állam maga szervez átmeneti foglalkoztatást azoknak, akiknek az első két pillér nem kínál munkalehetőséget.
Változhat az adórendszer
Mivel közfoglalkoztatásra nem vehető igénybe uniós támogatás, ezért azt a költségvetésből kell finanszírozni. A 2012-es költségvetés a Munkaerőpiaci Alaptól (amelyből eddig a képzési támogatásokat, álláskeresési járadékot, Támop program stb. finanszírozták) 120 milliárdot vonna el a közfoglalkoztatásra. A terv szerint új, Nemzeti Foglalkoztatási Alap jön létre, amely nem tartalmazhat a foglalkoztatáshoz szorosan nem köthető, szociális elemeket. A szakképzési, felnőttképzéséi támogatásoknál megvont forrásokat uniós forrásoknak kell majd ellentételezniük a terv szerint.
A Széll Kálmán Tervben szereplő megtakarítások érdekében további intézkedésekre is szükség lesz. Újból változhat az adó- és járulékrendszer. Az állam kiszervezett tevékenységeket vizsgálhat felül és szüntethet meg, vagy vehet át saját körben ellátásra. Felülvizsgálhatják a foglalkoztatás-statisztikai rendszert. Véglegesítésre kerülnek a közmunka programok. Nagyobb támogatást élvezne a rehabilitáció, ami a rokkantsági ellátások átalakításához és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását támogató intézkedésekhez kapcsolódik. Összehangolhatják a közlekedési kedvezményeket, illetve a lakáscélú támogatási rendszert - áll az Index összefoglalójában.