Az Alaptörvény tervezett változtatása szerint a legfőbb ügyésznek nem kell ügyésznek lennie
A jelenlegi helyzet viszont egyszerűen kimaxolása a képmutatásnak. Egy politikai eljárástól várunk egy nem politikai megoldást.
A preamnbulumban szó esik a Szent Koronáról és a kereszténységről, de érdemben keveset változik a magyar alkotmányos berendezkedés az új alkotmány koncepciója szerint. A koncepciót az azt elkészítő bizottság elnöke, a KDNP-s Salamon László egy országgyűlési határozati javaslat mellékleteként nyújtja be a parlamentnek.
A határozat várhatóan felkéri a kormányt, hogy a koncepció alapján a jövő év március 15-ig készítse el és nyújtsa be a parlamentnek az alaptörvény szövegszerű tervezetét. A koncepció szerint a kormánynak kell majd döntenie a nyitva hagyott kérdésekről, amelyek közül a legfontosabb, hogy egy vagy két kamarával működjön a jövőben az országgyűlés.
A preambulumban utalni kellene a legfontosabb alapértékekre, a demokráciára, a jogállamiságra és a szabadságra. Méltatnák ezeréves történelmi múltunkat és a kereszténység történelmi szerepét. A Szent Koronára a magyar államiság kifejezőjeként hivatkoznának. Továbbra is a nép lenne a hatalom forrása. A koncepció leszögezné: Magyarország köztársaság, amely a hatalommegosztás elvén nyugvó, demokratikus jogállam. Az Alkotmánybíróság jövőbeli feladata lenne, hogy megvizsgálja a jogszabályokat, és megállapítsa annak jogkövetkezményeit, ha alkotmányellenesnek találja azokat.
Az alapvető jogok és kötelességek lényegében megegyeznek azokkal, amelyek ma is szerepelnek az alkotmányban. Az élethez való jog a fogantatástól kezdve jelenne meg. Mindenkinek kötelessége óvni az élő és élettelen környezetet. Az új alaptörvényben kiemelt védelem járna a házasságnak „mint a férfi és nő legalapvetőbb és legtermészetesebb” közösségének. A kincstári vagyon nem lenne elidegeníthető.
A köztársasági elnök jogkörén érdemben nem változtatnának, nem lesz tehát prezidenciális a köztársaság. Az új alkotmányban megmaradna a népszavazás lehetősége, azon korlátozásokkal, amelyek ma is szerepelnek az alaptörvényben. Az országgyűlést akkor lehetne feloszlatni, ha 12 hónap alatt háromszor megvonja a bizalmat a kormánytól, illetve ha 40 napig nem tudja megválasztani az államfő miniszterelnök-jelöltjét. A köztársasági elnök feloszlathatná az országgyűlést akkor is, ha március 31-ig nem tudja elfogadni az adott év költségvetését. Megszűnne ugyanakkor a konstruktív bizalmatlansági indítvány, vagyis úgy is meg lehetne buktatni a kormányt, hogy nem nevezik meg azonnal az új miniszterelnököt.