Budapesti kórházi botrány: 600 millió forintos kár miatt emeltek vádat 47 ember ellen
Egészen elképesztő disznóságot műveltek a fővárosi kórházakban.
Megalapozatlanul utasította el beadványát a Fővárosi Főügyészség - írja panaszában Gellért Ádám jogász -, mert elmulasztotta feltárni azokat a nemzetközi jogi és ténybeli elemeket, amelyek alapján érdemben dönthetett volna a Biszku-ügyben beadott feljelentéséről. Gellért arra kérte a Legfőbb Ügyészséget, hogy helyezze hatályon kívül a határozatot.
Panasszal élt Gellért Ádám jogász a Fővárosi Főügyészségnek a Biszku ügyben hozott, feljelentést elutasító határozata ellen. Szerinte az elutasítás megalapozatlan. Gellért álláspontja szerint a Fővárosi Főügyészség elmulasztotta feltárni azokat a nemzetközi jogi és ténybeli elemeket, amelyek alapján érdemben dönthetett volna az ügyben. A jogász szerint össztársadalmi igény, hogy a Magyar Köztársaság bűnüldöző hatóságai hivatali apparátusuk felhasználásával járjanak el ilyen jelentős súlyú ügyben.
Gellért emlékeztet: „köztudomású tény, hogy Biszku Béla belügyminiszterként egy elnyomó apparátus vezetője volt, valamint tagja volt a megtorlásokat irányító ún. operatív bizottságnak. Biszku Béla azonban nem csak a megtorlások egyik feltételezett irányítója volt, hanem tagja volt az annak irányát és mélységét kijelölő politikai szerveknek is (Központi Bizottság, Politikai Bizottság)”. Emiatt úgy véli: a Fővárosi Főügyészségnek a feljelentés elutasítása helyett - ha kétségei voltak - nemzetközi büntetőjogi, hadtörténész, illetve levéltári szakértők bevonásával kellett volna megvizsgálni és megnyugtatóan rendezni a beadványban felvetett kérdéseket.
Gellért arra kérte a Legfőbb Ügyészséget, hogy helyezze hatályon kívül a határozatot, mint megalapozatlan, érdemi indokolást nem tartalmazó döntést; rendeljen el emberiesség elleni bűncselekmények miatt nyomozást Biszku Bélával szemben; valamint, hogy hivatalból fontolja meg nyomozások elrendelését az 1956-os megtorlásokban résztvevő ismeretlen személyek ellen.