Meghatározó döntést hozhat az Országgyűlés az utolsó pillanatban – ez minden magyart érint
Rendkívüli ülés összehívását indítványozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
31 ülésnap alatt 57 jogszabályt módosított az Orbán-kormány, ezen belül az Alkotmányt hat alkalommal. Az Index összegyűjtötte, hogy az egyes területeken mi változott május 14., az új országgyűlés megalakulása óta.
Az Index összefoglalója alapján a kétharmados Fidesz-KDNP frakció tető alá hozta a kettős állampolgárság megadását a határon túli magyaroknak, június 4-ét, a trianoni békeszerződés napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánították, a köztársasági elnököknek pedig örökös gépkocsihasználat és kétfős titkárság jár - amennyiben két évig voltak hivatalukban. A Fidesz hozzányúlt az adórendszerhez: bevezetik a bankadót, eltörölték a vagyonadót, a háztartási alkalmazottak után csak havi regisztrációs díjat kell fizetni, a pálinkafőzést pedig bizonyos határik jövedékiadó-mentessé tették.
A Fidesz az alkotmányt hat alkalommal módosította: 2014-től 200 fős lesz a parlament, melyben helyet kapnak majd a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselői is. Az alkotmánybírókat ezentúl egy Fidesz-többségű jelölőbizottság jelöli, alpolgármesternek ezentúl olyan személy is megválasztható, aki nem tagja a helyi képviselőtestületnek. Létrejött a miniszterelnökhelyettesi poszt, a honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai pedig leszerelésük után három évig nem indulhatnak semmilyen választáson. A véleménynyilvánítás szabadsága mellett a szólásszabadság kifejezés is bekerült az Alkotmányba, valamint az is, hogy mindenkinek joga van a megfelelő tájékoztatáshoz a közügyekről.
Az Index megemlíti azt is, hogy az általános iskola 1-4. évfolyamában újra lehet buktatni. A kormány a média területén összevonja a Nemzeti Hírközlési Hatóságot és az Országos Rádió és Televízió Testületet, terveik szerint az így létrejövő Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság médiatanácsa felelne a médiaszabályozási ügyekért.