Mi lett 2023-ra a háború tétje? Melyik hatalom milyen súllyal tudja siettetni vagy akadályozni az új világrend eljövetelét? Az ukrajnai háború első évfordulóján a katonai konfliktus geopolitikai hatásait elemeztük két Oroszország-szakértővel.
***
A „színes” forradalmakat Oroszország úgy élte meg, hogy amerikai támogatással zajlik Oroszország befolyásának lebontása a posztszovjet térségben – „ez egy húsz év alatt felépült sérelemrendszer” – magyarázta Rácz András a háború elindításának okaival kapcsolatban.
A külpolitikai elemző szerint az orosz vezetés tagjai mind a Szovjetunióban szocializálódtak, annak a régi elitnek a tagjai, amely számára az volt az alapélmény, hogy a Szovjetunió világhatalom. A világbirodalmi státuszra való vágy, az ambíció ezért érthető Rácz szerint, de „a tényleges képességeket arra, hogy Oroszország alapjaiban formálja át a világrendet, én nem látom” - tette hozzá.
Stier Gábor úgy vélte, hogy az orosz befolyás kiterjesztése Ukrajnára, az ukrán kérdés megoldása „az új világrendben elfoglalandó orosz pozíció szempontjából magától értetődő kérdés volt”, de az új világrend elhozatalában, az amerikai hegemónia megtörésében Kína segítségére szorul.
Rácz András felhívta a figyelmet, hogy a világrend átalakításához gazdasági erő szükséges, ez Kínának megvan, Oroszországnak nincs. Ráadásul értékelése szerint a háborúval Oroszország nemcsak globális, de regionális, posztszovjet térségbeli befolyása is gyengül. „Szerintem most hal meg a Szovjetunió” – fogalmazott.
Arra a kérdésre, hogy Oroszország és Ukrajna mit nyerhet, illetve mit veszthet ezzel a háborúval, a moszkvater.com alapító főszerkesztője elmondta: “Ukrajna ebből a háborúból győztesen már nem jöhet ki. Mély demográfiai válságban van, az államot csak külső erővel lehet csak fenntartani, a gazdaság és az ország nagy része romokban van, és elvesztette a területének 18 százalékát”.
A Német Külpolitikai Társaság munkatársa pedig úgy vélte, Ukrajna abban az értelemben mindenképpen nyert, hogy megmaradt szuverén államnak. „De ezért a győzelemért Ukrajna rettenetesen nagy árat fizet. Évtizedekre vetődik vissza Ukrajna fejlődése” – tette hozzá.
Mi az ukrajnai háború geopolitikai tétje? A háborús felek milyen stratégiai célok megvalósítására törnek a katonai konfliktussal?
--
A műsor vendégei: Rácz András Oroszország-szakértő, a Német Külpolitikai Társaság munkatársa és Stier Gábor Oroszország-szakértő, a moszkvater.com alapító főszerkesztője.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:
--
Rácz András bejegyzése alatt kisebb kommentháború alakult ki, melyben Lattmann Tamás jogász egyszerűen csak „kiebrudált NER-nyaloncként” hivatkozott a Tisza Párt vezérére, Magyar Péterre.
A Tisza adatbotrányát magyarázta volna, de közben önszorgalomból, kéretlenül igazolta a „kormánypropaganda” legsúlyosabb állítását.
Rácz András ismét mellélőtt: „elszigetelődés” helyett a világ két szuperhatalma Budapestre jön, az elemző folyamatos tévedései most ismét kínosan nyilvánvalóak.
A nemrég még Kijevben pózoló elemző „erősen szkeptikus”.
Vámok, energiaválságok, és háborúk – az ember csak kapkodja a fejét, mert mindennap újabb és újabb váratlan esemény történik. Michael Every szerint mindenki készüljön fel: nem tér vissza a „normalitás”.
A „szakértő” szerint „minél feszültebbé válnak Magyarország és Ukrajna kapcsolatai a következő fél évben, annál jobb Orbán Viktornak.”
Véleményezte Magyarországot a Fitch Ratings, Friedrich Merz a német városok biztonságát félti, eközben Magyar Péter újabb botrányt szított. Mutatjuk a keddi nap legolvasottabb híreit!
Újabb öt európai válogatott vált biztos résztvevővé.
