Mi lett 2023-ra a háború tétje? Melyik hatalom milyen súllyal tudja siettetni vagy akadályozni az új világrend eljövetelét? Az ukrajnai háború első évfordulóján a katonai konfliktus geopolitikai hatásait elemeztük két Oroszország-szakértővel.
***
A „színes” forradalmakat Oroszország úgy élte meg, hogy amerikai támogatással zajlik Oroszország befolyásának lebontása a posztszovjet térségben – „ez egy húsz év alatt felépült sérelemrendszer” – magyarázta Rácz András a háború elindításának okaival kapcsolatban.
A külpolitikai elemző szerint az orosz vezetés tagjai mind a Szovjetunióban szocializálódtak, annak a régi elitnek a tagjai, amely számára az volt az alapélmény, hogy a Szovjetunió világhatalom. A világbirodalmi státuszra való vágy, az ambíció ezért érthető Rácz szerint, de „a tényleges képességeket arra, hogy Oroszország alapjaiban formálja át a világrendet, én nem látom” - tette hozzá.
Stier Gábor úgy vélte, hogy az orosz befolyás kiterjesztése Ukrajnára, az ukrán kérdés megoldása „az új világrendben elfoglalandó orosz pozíció szempontjából magától értetődő kérdés volt”, de az új világrend elhozatalában, az amerikai hegemónia megtörésében Kína segítségére szorul.
Rácz András felhívta a figyelmet, hogy a világrend átalakításához gazdasági erő szükséges, ez Kínának megvan, Oroszországnak nincs. Ráadásul értékelése szerint a háborúval Oroszország nemcsak globális, de regionális, posztszovjet térségbeli befolyása is gyengül. „Szerintem most hal meg a Szovjetunió” – fogalmazott.
Arra a kérdésre, hogy Oroszország és Ukrajna mit nyerhet, illetve mit veszthet ezzel a háborúval, a moszkvater.com alapító főszerkesztője elmondta: “Ukrajna ebből a háborúból győztesen már nem jöhet ki. Mély demográfiai válságban van, az államot csak külső erővel lehet csak fenntartani, a gazdaság és az ország nagy része romokban van, és elvesztette a területének 18 százalékát”.
A Német Külpolitikai Társaság munkatársa pedig úgy vélte, Ukrajna abban az értelemben mindenképpen nyert, hogy megmaradt szuverén államnak. „De ezért a győzelemért Ukrajna rettenetesen nagy árat fizet. Évtizedekre vetődik vissza Ukrajna fejlődése” – tette hozzá.
Mi az ukrajnai háború geopolitikai tétje? A háborús felek milyen stratégiai célok megvalósítására törnek a katonai konfliktussal?
--
A műsor vendégei: Rácz András Oroszország-szakértő, a Német Külpolitikai Társaság munkatársa és Stier Gábor Oroszország-szakértő, a moszkvater.com alapító főszerkesztője.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:
--
Az emberiség történelme 2024-ben sem ért véget. Szerencsére. A változások azonban drámaiak, világrendünk recseg-ropog, s az év végén is látszik: senki nem tudhatja biztosan, mit hoz a közeljövő.
Rácz András évek óta a valóság peremén egyensúlyoz – bosszúszomja miatt most a mélybe zuhant: a tankok után egy kisbuszt is benézett.
A Hit Rádiónál járt Hack Péter, tanszékvezető egyetemi tanár és lelkész, aki elfogultságról és a politikust ért támadásokról beszélt.
A téma szempontjából leghitelesebb ellenzéki értelmiségi védte meg Orbán Balázst.
„Bebizonyosodott, hogy politikai alapú diszkriminációnak nincs helye az oktatásban” – mutatatott rá kérdésre válaszolva a miniszterelnök politikai igazgatója.
A történész vélhetően hergelésnek szánta a fotót, amivel ismét bakot lőtt.
Az ukrán elnök veszélyezteti Szlovákiát – véli a kormányfő.
A katonai szövetségben abból indulnak ki, hogy az USA nem fordít hátat a közösségnek, betartja vállalt kötelezettségeit – mondta Boris Ruge.
