Meg sem próbálták megoldani a probléma gyökereit, csak a tüneteket kezelték.
„Jemenben kilenc éve háború dúl, a nemzetközi közösség mégis mintha megfeledkezett volna róla. Sőt, most minden figyelem Ukrajnára irányul. Miért lehet ez a különbség?
Mert az elmúlt években rossz narratívában beszéltek a jemeni háborúról. A nemzetközi közösség szemében Jemen csak csatatér volt Szaúd-Arábia és Irán közötti konfliktusban, ami téves. Ennek következményeként meg sem próbálták megoldani a probléma gyökereit, csak a tüneteket, a humanitárius válságokat kezelték. Hadd hozzak egy szemléletes példát!
Európa ügyet sem vetett az iráni drónokra mindaddig, amíg szembe nem került velük Ukrajnában.Most hirtelen mindenki a Shahedekről beszél, melynek fenyegetésére mi már évek óta figyelmeztettünk. Persze azt megértem, hogy az ukrajnai háború Európa kapujában dúl, így teljesen más a hozzáállás.
Néhány nyugati állam arra sem volt hajlandó, hogy fegyvereket adjanak el egy «konfliktuszónába». Ugyanezek az államok most számolatlanul öntik a fegyvert Ukrajnába. Nem furcsa ez?
Ennek az az oka, hogy mindig a média által bemutatott humanitárius szemszögből tekintettek Jemenre, ez pedig óriási társadalmi nyomást helyezett a döntéshozókra. Esetünkben még azzal érveltek, hogy a fegyverszállítmányok a jemeni vagy a szaúdi hadseregnek csak olajat jelentenének a tűzre, csak még jobban kiszélesedne a háború.
Ezzel viszont valójában csak elhúzták a háborút. Például 2018-ban a jemeni hadsereg hadműveletet indított Hudejda felszabadítására. Ez az ország legnagyobb kikötővárosa, a segélyszállítmányok 80 százaléka ide érkezik, érdekes módon mégis itt szenvednek a legjobban az éhségtől. A győzelem már küszöbön állt, öt kilométerre jártunk a város teljes visszahódításától. Erre hirtelen óriási nyomás zúdult ránk a médiából, a nemzetközi civil szervezetektől, az európai kormányoktól, hogy állítsuk le az előrenyomulást humanitárius okokból. Belementünk a tárgyalásokba, de mi valósult meg a megegyezésből? Semmi! A húszik viszont visszaszerezték az irányítást Hudejda fölött, és most innen indítják támadásaikat a nemzetközi hajózási útvonalak ellen. Ukrajna esete nekünk is jó lecke volt.”
Nyitókép: Ahmad Avad bin Mubarak jemeni külügyminiszter. (Fotó: Havran Zoltán / Magyar Nemzet)
A geopolitikai törésvonalak láncreakciót indítottak el: az adásban a közel-keleti krízis gazdasági következményeitől indulva a NATO válságán át egészen az ukrajnai béke és a területi lemondások húsbavágó kérdéséig jutunk.
„Mindez komoly kockázatot jelent Ukrajna számára” – vélekedett az ukrán elnök.
Az orosz biztonsági tanács alelnöke szerint hatalmas felelősség terheli a brüsszeli elitet az ilyen kijelentések miatt.
Svédországban például sosem látott mértékben lőtt ki a hadiipar.
Egyre rosszabb helyzetbe kerül Ukrajna.
Csakhogy ez így mindenképp kevés lesz Kijevnek, akárcsak az EU-nak.
Az amerikai Szenátusban ismét napirendre került az iráni háború ügye, a hadügy szerint Irán külső segítséget kap.
Az angolok házi elődöntőjén, a BEK-győztesek csatáján a Nottingham várhatja előnyből a visszavágót.
