Meghatározó döntést hozhat az Országgyűlés az utolsó pillanatban – ez minden magyart érint
Rendkívüli ülés összehívását indítványozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Heger is belátta: hogyha az ember észreveszi, hogy döglött lovon lovagol, akkor le kell szállni róla.
„A múlt hét elég erőteljes volt a hazai belpolitikában. Kibukott az agrárminiszter 1,4 millió eurós, etikai szempontból aggályosnak mondható támogatási ügye. A miniszter bejelentette: felmentését kéri az államfőtől. A miniszterelnök gyenge reakcióját látva a külügyminiszter is csomagolt. Én már csak azon aggódtam, hogy mire a »szlovák Air Force One« hazahozza Zuzana Čaputová államfőt Őfelsége, III. Károly, Isten kegyelméből Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága és más királyságai és területei királya, a Nemzetközösség feje, a hit védelmezője londoni koronázásáról, még találjon valakit a kormányban. De mire a kormánygép gumikereke a pozsonyi reptér betonját érintette, gyomrában a köztársasági elnökkel, az egyre gyűröttebb Eduard Heger is belátta: hogyha az ember észreveszi, hogy döglött lovon lovagol, akkor le kell szállni róla. Anyák napján, 11 órakor a kamerák elé állt, és bejelentette: ennyi volt.
Samuel Vlčan mezőgazdasági tárcavezető a múlt héten felmentését kérte, miután Robert Fico, az ellenzéki Smer elnöke sajtótájékoztatón számolt be róla, hogy cége, a Reko Recycling Kft. a környezetvédelmi minisztérium büdzséjéből 1,4 millió eurós vissza nem térítendő támogatást kapott.
Ebben a formában, hogy »Samuel Vlčan cége«, ez valami távoli, pozsonyi huncutságnak tűnhet, ám valójában az Izsa Bokros településrészében levő szeméttelepről van szó, amelynek prokuristája – cégvezetője – 2017 és 2020 között Samuel Vlčan volt, majd ezt a tisztséget 2020 májusában Kristína Vlčanová vette át tőle, és gyakorolja napjainkig.
Vlčant 2020. április 9-én nevezték ki államtitkárnak a mezőgazdasági tárcánál, ahol Ján Mičovský lemondását követően miniszterré avanzsált. Vlčan soha nem titkolta hulladékfeldolgozásbeli érdekeltségeit, igaz, nem is tudta volna, hisz az nyilvános adatbázisokból megállapítható; illetőleg szükségtelen is lett volna, hisz bizonyos szakmai előéletet el is várunk azoktól, akik az államigazgatásban ilyesmire adják fejüket.
A távozó megbízott miniszter nevéhez köthető cég tavaly februárban nyújtott be támogatási kérelmet az akkor még azonos párt jelöltje által vezetett környezetvédelmi minisztériumhoz, a támogatási szerződést decemberben írták alá. Az esetet azóta a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség is vizsgálja. De nem szükséges, hogy a rendőrök találjanak valamit, valószínűleg az ügy jogi szempontból rendben van, ám az kétséges, hivatalban lévő miniszter cégének érdemes-e állami támogatásért folyamodni, főként úgy, hogy a pályázatra nyolc jelentkező volt, és éppen a miniszteré járt sikerrel, a többi nem. Ez legfeljebb Ugandában csúszik át a léc alatt.
Ján Budaj környezetvédelmi miniszternek is sikerült egy mondatban megcsillogtatni kompetenciáit, mikor úgy fogalmazott: nem tudta, hogy a támogatást Vlčan cégének adják. Köszönjük, lehet menni zuhanyozni.”
Nyitókép: MTI/TASR/Pavel Neubauer
***