Jól látható, hogy az ellenzék politikája ezen a téren is szembe megy a magyarok akaratával.
„A választókorú magyarok óriási többsége (93 százaléka) még szigorúbban büntetné a kiskorúak számára kábítószert eladó bűnelkövetőket, 85 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy nagyobb odafigyelés kell a gyermekek kábítószer-fogyasztása kapcsán – derül ki az Alapjogokért Központ aktuális közvélemény-kutatásából. Az ügyben tehát társadalmi egyetértés mutatkozik, több jel azonban arra utal, hogy a dollárbaloldal a gyermekvédelmi népszavazás után a kábítószer-elleni fellépés kapcsán is szembe megy a nemzeti konszenzussal. Ez abból a szempontból persze nem meglepő, hogy a nyílt társadalom hálózatához tartozó szervezetek világszerte a drogliberalizáció pártján állnak.
A kábítószer-fogyasztás elleni fellépés már az első Orbán-kormány számára kiemelt terület volt, ugyanis ekkor készült el Magyarország legelső drogstratégiája. A baloldali kormányok alatt számos hiányosságra derült fény, a drogliberalizációs terveik, valamint Bajnai Gordon 2009-es, új kábítószer-stratégiája már az addigra tiltottnak minősülő szerek legalizálása felé nyitotta meg az utat. A 2010-es nemzeti fordulatot követően új szemlélet lépett életbe, ennek köszönhetően Európa egyik legszigorúbb drogtörvényét fogadta el a magyar parlament.
Azonban az újonnan megjelenő dizájner (szintetikus) drogok fiatalok körében tapasztalt terjedése aktualizálta a problémát, melyet a közvélemény-kutatás eredményei is alátámasztanak: a megkérdezettek 93 százaléka mondta ugyanis azt, hogy egyetértene az illegális kábítószereket kiskorúak számára terjesztő bűnelkövetők szigorúbb büntetésével. Csupán egy szűk, négy százalékos csoport helyezkedett szembe ezzel a többségi véleménnyel.
A válaszadók körében kiemelkedően magas az egyetértés (85 százalék) annak kapcsán is, hogy a gyerekek kábítószer-fogyasztása probléma, ezért nagyobb odafigyelésre volna szükség a kiskorúak védelme érdekében. Mindezek alapján látható, hogy mindkét esetben szavazótáborokon átívelő konszenzus tapasztalható, legyen szó kormánypárti vagy ellenzéki válaszadóról, döntő többségükben egyetértenek a gyermekek védelmének ezen kérdéskörében is.
Ugyanakkor aggodalomra ad okot, hogy az ellenzéki pártok miatt, politikai értelemben ilyen közös nevező nem jött létre. A Gyurcsány Ferenc rajongói klubjaként viselkedő Momentum ifjúsági szervezetének elnöke a kannabisz-fogyasztás legalizálását követelte, a Liberálisok politikusai pedig a drogliberalizációt sürgették korábban. A baloldal nemcsak a kábítószer-elleni küzdelemben hagyta magára a fiatalokat, hiszen a társadalmilag kiemelkedő támogatottságú gyermekvédelmi népszavazás elleni agitációval az iskolák kapuit is szélesre tárta volna a genderpropaganda előtt.
Jól látható, hogy az ellenzék politikája ezen a téren is szembe megy a magyarok akaratával, a dollárbaloldal még saját szavazótáborával is ellentétes álláspontot képvisel, megint. Szuverenitás hiányában nem is tehet mást, hiszen »részvényesei«, mint például Soros György szerint a kábítószer-használatot mint »közegészségügyi« kérdést kell kezelni. Magyarország azonban a választók akarata érvényesül, nem pedig a guruló dollároké.”
Nyitókép: Annette Riedl / DPA / AFP. Illusztráció.
Az európai drogterjesztési módszerekről, valamint a marihuána, az orvosi THC és a biofű különbségeiről és hasonlóságairól beszéltek a Drogkutató Intézet munkatársai. Tudósításunk.
Pedig a Tisza Párt elnöke mindig mindenről posztol, ha kell, ha nem.
December 6-a körül még midig nagy kérdés, hogy ki áll nyerésre: a szegényeket és gyermekeket gyámolító püspök vagy a mitikus lény, akit megannyi névvel illetnek a világ különböző országaiban.
A jövő szempontjából jó lenne, ha a Kari Doktori Tanács abban foglalna állást, ami a kompetenciájába tartozik.
Egészen addig, míg rá nem virrad a választás napja a közvélemény-kutatók görbe éjszakájára, s el nem csitul egy időre a hazug reménykufárok kórusa. Kohán Mátyás írása.
Egy felhasználó azt írta, „most már tényleg valakinek át kéne nézni miket posztol, mert ez a szavahihetősége kárára megy”.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
