Ezt is túl fogjuk élni!

„A kormány az energiaválság ellenszereként kiadáscsökkentő menedzsmenttervet kér az önkormányzatoktól. Emellett a kormány egyedi egyeztetéseket folytat majd az önkormányzatokkal. Kész van már a győri válságmenedzsmentterv?

Ezt a megyei jogú városok szövetségének ülésén jelentette be Gulyás Gergely miniszter úr, ahol mi is képviseltettük magunkat, úgyhogy készítjük a tervünket és várjuk a megbeszélést. Ez azért is indokolt, mert a maga nemében minden város speciális. Csak egy példa: létezik a szolidaritási hozzájárulás, amit befizetnek az önkormányzatok a központi költségvetésbe, és ezt az iparűzési adó, illetve az adóerő-képesség alapján számolják ki. Nálunk ez Győrben úgy alakult, hogy az elődöm kötött egy szerződést az Audival, miszerint az iparűzési adót 2027-ig nem vihetjük 1,6 százalék fölé.

Ez nagyon szép dolog, csak évente nagyjából 2,3 milliárd kiesést jelent a városnak. Na most, ehhez az 1,6 százalékos iparűzési adóhoz képest az adóerő-képességünket két százalékkal számolják. Ebből pedig az következik, hogy a jelenlegi befizetésünk vetekszik a legnagyobb autóipari cég teljes évi adóbefizetésével. Az adóbevételeink így leginkább a közöst gyarapítják, nem pedig Győr városát.

A beszélgetést azzal kezdtük, hogy a termálvíz mentette meg az egyik győri középiskolát. Lát még, keres még potenciált a győri termálvízben és az egyéb megújuló energiaforrásokban Győr ellátására, amivel átvészeli a város az energiaválságot?

Körülbelül fél évvel ezelőtt megbíztunk egy céget azzal, hogy tekintsék át Győr energetikai átalakításának lehetőségeit. Először napelemparkban kezdtünk el gondolkodni. Számomra most úgy tűnik, hogy ez csak egy lehetőség a többi közül, hiszen Győrben a termálvíz és a geotermikus energia is reális alternatíva lehet. Most is használunk geotermikus energiát, ahogy az Audi is.

Másfél évvel ezelőtt még azt terveztem, hogy a Pápai úti régi szemétdomb helyére felhúzunk egy napelemparkot. Ám kiderült, hogy a terület rekultivációját nem végezték el, mert ugyan a pénzalap megérkezett rá, csak valahogy elköltődött. Amikor az utóbbi két évben azt kérdezték tőlem, hogy milyen csontvázak borultak ki a szekrényből, most már leginkább csak azt tudom válaszolni, hogy azóta egy komplett köztemető borult ki a szekrényből.

Bár egy különösebben nem szívbajos, magabiztos városvezetőnek ismertem meg, vannak rémálmai a mostani hajmeresztő inflációs környezet és az energiaárak miatt? Mennyire éli meg tragédiaként ezt az időszakot?

Miután a pandémia menedzselése után most arra kell törekedni, hogy mindenkinek legyen fűtése és meleg vize, ezúttal kevesebb időm és lehetőségem van azon gondolkodni, hogyan alakítsuk a város struktúráját. Két válság között tisztán egy hónapom volt azzal foglalkozni, hogy merre tovább, Győr. Ettől függetlenül nem panaszkodom, a mostani válságos időszakra is kihívásként, megoldandó feladatként tekintek.

Lehet azt mondani, hogy eljött a világvége: bezártuk a győri uszodákat! Ennek tényleg akkora tragédiának kell lennie a folyók városában? Én annak idején a Mosoni-Dunában tanultam meg úszni nyáron, télen pedig korcsolyázni. Arra is emlékszem, hogy gyerekként a nagymamám átküldött a hideg szobába almáért, mert nem volt pénzük arra, hogy minden szobát kifűtsenek. Lehet, hogy most is így lesz, és ezt is túl fogjuk élni.”

Fotó: Mátrai Dávid