Gyere Molnár Áron, összegezzünk

Távol álljon tőlem a kárörvendőség vádja, de azért egy röpke összegzés mégiscsak kikívánkozik belőlem. A színészdiplomás balos forradalmár Molnár Áron háta mögött legördült a függöny. Az évek óta csinosítgatott és a 2022-es választásra premier késszé formált hol prózai, hol zenés, kormányellenes performanszainak bemutatása után csak áll és bambán nézi az üres nézőteret. Petőfi szavait parafrazálva, a balos csipet-csapat számára Magyarország józan többsége végét vetette a mindent tagadók fülsértő zenéjének és újabb négy évre hazaküldték a tévképzetes liberál-balos legényeket.

Molnár pedig áll a függöny előtt és nem érti, soha nem is fogja érteni saját jólétébe beleájultan, hogy mi a különbség forradalmárszerepének lázító rombolása és a patrióta gondolkodás róla is gondoskodó, építő hozzáállása között. Az elmúlt kampányidőszak balos, izzadságszagú teperését elszenvedve, megtűzdelve Molnár napi tévképzeteivel, látva a színpadon kívüli »világhírneve« eléréséért összegrundolt, kényszeres előadóestjeinek eredménytelenségét, már-már megsajnálja az ember. Be kellene látnia, hogy rossz szerzőhöz nyúlt a polcon, az alkalmazott dallamainak rapben tolmácsolt üzenetei nem gyarapítják a hazai Grammy-díjas világslágerek sorát. 

Molnár Áronnak új rendezőt kell találnia helyzetgyakorlataihoz a következő négy évre, mert Magyarország egyáltalán nem volt vevő a bulvár politizálás molnárároni víziójára és az is kiderült, hogy a balos vásári komédiái jegyeinek árusításánál az érdeklődés hiányában nem kerülhetett kiírásra a pénztárakban a „sold out”, illetve a „best seller” kifejezés. Nem csoda, hiszen például aki egy, a gyermekeink életéről döntő népszavazást is képes volt az „ótvar” jelzővel illetni, az bizony egyéb aljasságokra is képes.Mondjuk ki, hogy ő és a belpesti népszínmű egyéb mosdatlan szájú szereplői is cserére szorulnak. Talán ismerik Georges-Luis Leclerc, Buffon grófjának mondását „A stílus maga az ember”. Nehéz ezt felismerni és belátni a liberális burok elkényeztetettjeinek, de hiszem, hogy sohase késő.

A 2022-es választás katarzisát azt gondolom megérdemelten a konzervatív, keresztény kormányunk élheti meg és az a többmilliós többség, amely nem ült fel a Molnár művész úr fémjelezte balos művésztagozat segédcsapatainak minden esetben fájó és méltatlan politikai provokációinak és terjesztett valótlanságainak. Molnár Áron előtt persze mindig ott a lehetőség, hogy változzon. Kérem, hogy írásom olvasása után szokásához híven ne hívjon ismét vitázni, mert a vita eldőlt és nem ő, de nem is én döntöttem el. Hanem a népfelség elve, azaz a többségi társadalom meggyőző véleménye.

Azt is gondolom, hogy Molnár erényére válna, ha a politika PR kedvencei között számontartott „félig teli, illetve a félig üres pohár” dilemmájában a jövőben nem folytonosan a hiányzó vizet keresné, hanem örülne annak, hogy van víz a pohárban. Csak remélni tudom, hogy hazánkra vonatkoztatottan érti azt, hogy miről beszélek. Végezetül zárójelben annyit üzennék még, hogy pesszimista mozgalma a jövőben „yesÁr” névvel határozottan gyümölcsözőbb és előre mutatóbb lehetne az eddig használt „noÁr” helyett.

A szerző színművész

Fotó: Földházi Árpád